This brief is displayed in Magyar as it's not available in your selected language.
Heti Eurázsia Körkép – 37. hét
Szerkesztőség
A 37. hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Heti Eurázsia Körkép
37. hét
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
-
Hírtérkép
Piac és gazdaság
Az Európai Központi Bank másodszor emelte a kamatot az Iránnal kirobbant háború kezdete óta, elsősorban az energiaárak meredek emelkedése miatt. Az olaj- és gázárak növekedése az euróövezeti inflációt 3 százalék fölé hajtotta, jóval az EKB 2 százalékos célja fölé. A jegybank 2,5 százalékra emelte irányadó kamatát, miközben 2026-os növekedési előrejelzését 0,9 százalékra javította. Az EKB szerint továbbra is nagy a bizonytalanság, és az újabb közel-keleti eszkaláció további inflációs nyomást okozhat. A jegybank egyelőre nem kötelezte el magát további kamatemelések mellett, hanem minden döntést az aktuális gazdasági adatok alapján hoz meg.
Mahmoud Siadat, az Iráni-Afgán Közös Kereskedelmi Kamara vezetőjének bejelentése szerint az Iránból Afganisztánba irányuló export legalább 25%-kal csökkent az amerikai-iráni háború február végi kirobbanása óta. A helyzetet tovább súlyosbítja a perzsa államot sújtó amerikai és nemzetközi szankciós rezsim. A piaci űrt a regionális vetélytársak azonnal kihasználták, Üzbegisztán 42%-kal növelte az Afganisztánba irányuló exportját. A valódi veszély Teherán számára, hogy más országok a hosszú távú kereskedelmi láncok átrendeződésével tartósan kiszoríthatják Iránt az afgán piacról, ami tovább szűkítené az egyébként is meggyengült mozgásterét. További problémát jelent az állami intézmények koordinációjának hiánya, aminek következtében a keleti határokon tapasztalható hosszú, akár 15 napos várakozási idők is, amelyek jelentősen megnövelik a szállítási költségeket. Mivel Irán más kereskedelmi útvonalai beszűkültek, az afgán határ maradt az ország egyik utolsó fontos exportútvonala, amelyet a belső fennakadások jelentősen veszélyeztetnek.
A Brent hétfőn 108 dollár fölé emelkedett, miután a Hormuzi-szorosban újabb hajótámadások történtek, és Szaúd-Arábia dróntámadás után ideiglenesen leállította a Hormuzt megkerülő Kelet-Nyugat csővezetéket. A Reuters szerint a vezeték napi 4-5 millió hordót vitt a Vörös-tengerre – a globális kínálat mintegy 4 százalékát –, és a meglévő készletek csak napokra elegendők. A szorosban a napi áthaladás egy számjegyűre esett (a háború előtt kb. 125 nagyhajó/nap); LNG-szállító alig ment ki. A két fő energiafolyosó egyidejű zavarása közvetlenül érinti az európai és ázsiai ellátást.
A CENTCOM szerint július óta, a washingtoni tengeri blokád keretében mintegy 100 kereskedelmi hajót irányítottak el iráni kikötők felől; „egyetlen hajó sem ment át engedély nélkül” - írták. Teherán február vége óta korlátozza a Hormuzi-szorost, Washington pedig az iráni olajbevételt akarja elvágni. Az iráni olajexport a blokád miatt gyakorlatilag leállt; a kettős szorítás tartósan magasan tartja az energiárakat és a a háborús kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási költségeket.
A Tehran Times beszámolója szerint Pezeskián iráni elnök az új-delhi BRICS-csúcs margóján indiai, malajziai, etióp és emírségi partnerekkel tárgyalt a nemzeti valuták használatának bővítéséről és a nyugati fizetési rendszerektől független pénzügyi megoldásokról. A külügyminiszter ugyanitt Omán, Törökország, Egyiptom, Oroszország, Kína, Indonézia, Kazahsztán és Irak külügyminisztereivel egyeztetett a Hormuzi-szoros helyzetéről. A találkozókról nem jelentettek be konkrét döntéseket; az egyeztetések ugyanakkor jól illeszkednek Irán azon törekvéséhez, hogy a szankciók és a blokád közepette bővítse alternatív pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatait.
Szeptember 8-án dróntámadás érte a Kaszpi Csővezeték Konzorcium (CPC) novorosszijszki tengeri termináljának térségét. A kazah energiaügyi minisztérium szerint a 2-es és 3-as egypontos kikötőhelyen ideiglenesen leállt a rakodás, de a berendezések és a tartályhajók ellenőrzését követően – környezeti károk nélkül – újraindult a forgalom, és a kazah olajszállítmányok átvételét sem korlátozták. A Times of Central Asia szerint a CPC 2025-ben 64,8 millió tonna olajat szállított, és a kazah export mintegy 82 százalékát bonyolította. Ehhez képest a bakui–tbiliszi–ceyhani (BTC) útvonalon jelenleg évi 1,2 millió tonna kazah olaj halad át; Azerbajdzsán ezt 2,2 millió tonnára növelné, míg a KazMunayGas 2026-ra 1,6 millió tonnával számol. Ez azonban továbbra is csak töredéke a CPC-n keresztül szállított mennyiségnek. A kazah energiaügyi miniszter szerint a januári és júliusi fennakadások mintegy 3,5 millió tonnás kiesést okoztak, ezért a 2026-os termelési előrejelzést 98-ról 96 millió tonnára mérsékelték. A Tengrinews szerint a 2027–2029-es költségvetési tervezet hordónként 70 dolláros olajárral számol, tíz dollárral magasabb szinttel, mint az előző évi tervezés. Közben szeptember 9-én a Brent ára a Hormuzi-szorosban kialakult zavarok miatt ismét 100 dollár fölé emelkedett. A fejlemények egyszerre növelik a kazah költségvetés olajár-kitettségét és az alternatív, transzkaszpi exportútvonalak jelentőségét.
Mirziyoyev szeptember 10-én lányát, Saida Mirziyoyevát nevezte ki a tervezett Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ (TIFC) ügyvezető igazgatójává, aki ezt a feladatot a taskenti elnöki adminisztráció vezetése mellett, részmunkaidőben látja majd el. A központ jogosult résztvevői 2076. január 1-jéig adókedvezményeket kaphatnak a pénzügyi szolgáltatásokból származó jövedelmük után, miközben a tervek között egy angol common law elveire épülő kereskedelmi bíróság létrehozása is szerepel. A Reutersre hivatkozó beszámoló szerint a kezdeményezés egyik célja a magántőke nagyobb arányú bevonása egy olyan bankrendszerbe, amelyben az IMF 2026-os értékelése alapján kilenc állami bank továbbra is a teljes mérlegfőösszeg 63 százalékát birtokolja. Mirziyoyev szeptember 12-i rendeletében a TIFC felügyelőbizottságának működési szabályait is jóváhagyta. A testületet az elnök vezeti, a hivatalos dokumentumok angol nyelven is érvényesek lesznek, a 31 induló szabályozási elem között pedig szerepel az angliai és walesi jog alkalmazása, a FATCA- és CRS-szabályok bevezetése, valamint a taskenti nemzetközi kereskedelmi bíróság létrehozása. A TIFC az asztanai AIFC modelljéhez hasonló regionális pénzügyi központtá válna, működésének tényleges megkezdéséhez azonban még további szabályozási lépésekre és elnöki jóváhagyásra van szükség.
Kirgizisztán Nemzeti Befektetési Ügynöksége szeptember 10-én szándéknyilatkozatot írt alá a helyi Textile Trans vállalattal egy Sary-Tashban létrehozandó nemzetközi szállítási és logisztikai központról. A beruházás akár 100 millió dollárnyi tőkét vonhat be, és a tervek egy textilipari klaszter kialakítását is tartalmazzák. Sary-Tash az osi régió Alaj-völgyében, az Irkeshtam kínai határátkelőtől mintegy 70 kilométerre fekszik, a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán–Afganisztán útvonal mentén, amely Pakisztán kikötői felé is összeköttetést biztosíthat. A Times of Central Asia ugyanakkor kiemeli, hogy a 100 millió dolláros finanszírozás egyelőre nem biztosított, és a beruházásnak sincs még rögzített ütemterve. Szeptember 2-án, Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök biskeki látogatása során Kirgizisztán és Pakisztán tranzitkereskedelmi megállapodást is kötött, amely Karacsi, Port Qasim és Gwadar kikötőit lehetséges tengeri kapuként említi. A projekt a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasúttól független, déli közúti-logisztikai kapcsolatokat erősítheti Közép-Ázsia és Dél-Ázsia között.
Tokajev szeptember 14-én állami látogatásra érkezett Szöulba Dzsemjong elnök meghívására. A kazah állami hírügynökség szerint szeptember 15-én kétoldalú tárgyalásokra kerül sor, szeptember 16-án pedig megtartják az első Közép-Ázsia–Dél-Korea csúcstalálkozót. Mirziyoyev ugyancsak háromnapos állami látogatásra érkezett Szöulba: egy interjújában egy „21. századi új Selyemút” kialakítását szorgalmazta, amely a koreai technológiára, a közép-ázsiai nyersanyagokra, valamint a digitális és energetikai összeköttetések fejlesztésére épülne. A csúcstalálkozó tervezett záródokumentumaként a „Szöuli Nyilatkozatot” említette. Tokajev szeptember 12-13-án a new delhi BRICS-csúcson is részt vett, ahol a Times of Central Asia szerint Sergio Gor amerikai különmegbízottal és Vlagyimir Putyinnal is találkozott. A kazah elnök egyúttal jelezte, hogy országa a jelenlegi 40 millió tonnáról 100 millió tonnára kívánja növelni a területén áthaladó tranzitforgalmat. A szöuli csúcstalálkozó a 2007 óta működő Korea–Közép-Ázsia együttműködési formátumot első alkalommal emeli államfői szintre, kiemelt figyelmet fordítva a kritikus ásványokra, a mesterséges intelligenciára és az ellátási láncokra.
Szeptember 9-én Asgabatban ülésezett a C5+1 titkársága. A türkmén külügyminisztérium és a kazah állami hírügynökség beszámolója szerint a megbeszélések középpontjában a kritikus ásványokkal kapcsolatos együttműködés, a kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok bővítése, valamint a következő C5+1-események előkészítése állt. A Times of Central Asia szeptember 13-i összegzése szerint Sergio Gor – az Egyesült Államok indiai nagykövete, valamint dél- és közép-ázsiai különmegbízottja – New Delhiben személyes üzenetet adott át Donald Trumptól Tokajevnek Kazahsztán függetlenségének 35. évfordulója alkalmából. A találkozón a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területén folytatott együttműködés, valamint a decemberi miami G20-csúcs is szóba került. Gor már szeptember 2-án, a SCO-csúcstalálkozó idején is találkozott közép-ázsiai vezetőkkel Biskekben. Az elmúlt hetek intenzívebb kapcsolatfelvétele arra utal, hogy Washington a C5+1 keretében is nagyobb hangsúlyt helyez a gyakorlati együttműködésre, különösen a kritikus ásványok és a transzkaszpi közlekedési kapcsolatok területén.
A török energiaügyi miniszter egy friss interjújában három, Azerbajdzsánt és Európát összekapcsoló zöldenergia-folyosót emelt ki. Az első Nahicseván villamosenergia-hálózatát kapcsolná össze Törökországgal, később pedig a Zangezur-folyosón keresztül Azerbajdzsán fő hálózatával. A második egy Azerbajdzsán-Georgia-Törökország-Bulgária közötti négyoldalú villamosenergia-kapcsolat lenne, míg a harmadik a Fekete-tenger alatti kábel, amely Azerbajdzsánból és Georgiából Románián keresztül Magyarország felé továbbítana zöldenergiát. A Caspian Policy Center szeptember 8-i összefoglalója szerint Parviz Shahbazov azeri energiaügyi miniszter a Baku Climate Week megnyitóján arról beszélt, hogy 2032-től indulhat a Kaszpi-tenger–Fekete-tenger–Európa zöldenergia-folyosó első szakasza, valamint a Közép-Ázsia–Azerbajdzsán zöldfolyosó. A projektek megvalósítása továbbra is hosszabb, 2030 utáni időhorizonton várható, ugyanakkor Törökország bekapcsolódása további lehetőséget teremthet a kaszpi és közép-ázsiai zöldenergia európai piacokra juttatására.
Az Asia-Plus szeptember 11-én ismertette a Világbank 2026-2032 közötti tádzsikisztáni országpartnerségi keretét. A program hét év alatt 1-1,2 milliárd dollárnyi IDA-finanszírozást irányoz elő, amelyet az IFC és a MIGA révén akár további 600 millió dollárnyi magántőke egészíthet ki, így a teljes finanszírozás elérheti az 1,8 milliárd dollárt. A források rendelkezésre állása ugyanakkor a reformok előrehaladásától, az adósság fenntarthatóságától és a beruházási környezet javításától is függ. A Világbank magasnak minősíti a program végrehajtásának kockázatait, többek között az intézményi átláthatóság hiányosságai, az adóssághelyzet és a Rogun-vízerőmű jelentős költségvetési terhei miatt. Tádzsikisztán 2027-től várhatóan az IDA vissza nem térítendő támogatásairól kedvezményes IDA-hitelezésre tér át. Emomali Rahmon szeptember 10-én, az ország függetlenségének 35. évfordulóján azt mondta, hogy a Rogun-vízerőmű harmadik blokkjának 2027-re tervezett üzembe helyezésével Tádzsikisztán elérheti az energiafüggetlenséget. A Világbank feltételes finanszírozása és a Rogun-projekt előrehaladása ezért nemcsak a tádzsik gazdaság, hanem a regionális víz- és energiaegyensúly, valamint a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem szempontjából is meghatározó lehet.
Szerbia Transportgas és Észak-Macedónia Nomagas szeptember 7-én, a thesszaloniki délkelet-európai energiafórumon csatlakozott a Vertical Gas Corridorhoz: a rendszerüzemeltetők köre ezzel Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Ukrajna és Moldova mellett a Nyugat-Balkánra is kiterjed. A belgrádi kormány szerint az EPS, a Srbijagas és az azeri SOCAR isztambuli tárgyalásokon lezárta a részvényesi megállapodást egy legfeljebb 500 MW-os gáztüzelésű kapcsolt erőműről; az aláírás a következő hónapban várható, a kivitelezés körülbelül négy év. A két lépés a Kaszpi–Dél-Kaukázus–Balkán gázarchitektúra (TAP/IGB, azeri szállítás) nyugat-balkáni kiterjesztése: Belgrád az orosz függőség csökkentése mellett bakui termelési kapacitást is építene, miközben a hosszú távú gazdaságosságot a gázár, a szénköltség és a CBAM is terheli.
Az Alcazar Energy Partners szeptember 10-én lezárta a štipi szélerőmű első, 131 MW-os ütemének finanszírozását. A 180 millió eurós csomagból az EBRD 42 millió euró értékű senior hitelt biztosít, a finanszírozásban pedig az IFC, az Erste és a Sparkasse is részt vesz. Az EBRD szerint ez Észak-Macedónia első olyan nagy kapacitású, magántőkéből megvalósuló szélerőműve, amely nem részesül állami támogatásban. A Štip, Karbinci és Radoviš önkormányzatokat érintő teljes projekt 396 MW-os kapacitással, 54 turbinával és évente mintegy 1 TWh villamosenergia-termeléssel számol. Hristijan Mickoski miniszterelnök az eseményen azt mondta, hogy az ország az év végére nettó energiafüggetlenné válhat. A beruházás így egyszerre erősítheti Észak-Macedónia zöldátállását és a regionális ellátásbiztonságot.
Románia szeptember 9-én két, összesen 650 millió eurós támogatási programot indított közintézmények napelemes és energiatárolási beruházásainak finanszírozására az EU Modernizációs Alapjából. Az első, 500 millió eurós keret napelemek és 2-4 órás kapacitású akkumulátoros tárolók telepítését támogatja, míg a második, 150 millió eurós program már működő megújulóenergia-rendszerek mellé telepített tárolókat finanszíroz. A támogatás a beruházási költségek akár 100 százalékát is fedezheti, kedvezményezettenként legfeljebb 10 millió euró értékben. Szeptember 11-én a Hidroelectrica a Vaskapu II. vízerőmű mellé tervezett, 64 MW teljesítményű és 434,76 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló kivitelezőjét is kiválasztotta; az 56,5 millió eurós projekt a vállalat eddigi legnagyobb ilyen beruházása lesz. A fejlesztések a román villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelhetik, különösen a csúcsidei hálózati terhelések és a változó megújuló termelés kezelésében.
Az Energy Community adatai szerint 2026 második negyedévében éves összevetésben 111 százalékkal nőtt a Szerbiából Magyarország felé irányuló szerződéses villamosenergia-export. A délkelet-európai áramkereskedelem egyre inkább egy északi, részben az ukrán keresletet kiszolgáló útvonal köré rendeződik. Ezzel párhuzamosan azonban a szerb áram uniós exportjának indikatív CBAM-kitettsége a nemzeti alapértelmezett kibocsátási faktor alkalmazásával elérheti a 78 eurót MWh-nként. Ez jelentősen csökkentheti a korábbi árkülönbségekre épülő kereskedelem jövedelmezőségét, amennyiben a termelő nem tud kedvezőbb tényleges kibocsátási adatot vagy megfelelő megújuló eredetet igazolni. A fizikai és szerződéses áramlások közötti eltérések ráadásul a tranzit, a nominációk és az energia karbonintenzitásának igazolását is bonyolíthatják. Szerbia így egyszerre tölt be termelői, importőri, exportőri és tranzitországi szerepet a dél-balkáni, magyar és ukrán villamosenergia-piaci kapcsolatokban.
Biztonság- és védelempolitika
Algériában három évtizedes de facto moratórium után újra napirendre került a halálbüntetés kérdése, miután Abdelmajid Tebboune elnök elrendelte az algériai büntető törvénykönyv módosítását az augusztus végi pusztító erdőtüzekért felelős gyújtogatók kivégzésének engedélyezésére. Bár a bíróságok eddig is kiszabhatták a halálbüntetést terrorizmusért vagy gyilkosságért, a kivégzéseket politikai okokból és nemzetközi nyomásra 1993 óta felfüggesztették. Bár a törvénymódosítás az akár száz halálos áldozatot is követelő tűzesetek miatti kollektív társadalmi felháborodásra reagál, a döntés belpolitikai vitákhoz vezetett, ráadásul nehezen egyeztethető össze az ország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel is. Kérdés továbbá, hogy a halálbüntetés alkalmazása korlátozott marad-e a gyújtogatásokra, vagy kiterjed-e más súlyos bűncselekményekre, például a gyermekrablásra vagy a szándékos emberölésre. A döntés egyúttal felveti a moratórium alatt hozott, függőben lévő több ezer halálos ítélet végrehajtásának kérdését is.
Marokkó és India szeptember 8-án, Újdelhiben tartotta meg a Közös Védelmi Bizottság (Join Defense Committee) első ülését. A JDC célja, hogy strukturált keretet biztosítson a 2025-ben aláírt védelmi együttműködésről szóló egyetértési megállapodás gyakorlati megvalósításához, és ezáltal a hagyományos katonai diplomáciáról a mélyebb ipari és technológiai együttműködés felé tolja el a két ország partnerségét. Az újdelhi találkozón a felek megállapodtak a közös gyártás, a technológiai együttműködés, valamint a karbantartás és a vegyes vállalatok lehetőségeinek feltérképezéséről. A tárgyalások kiterjedtek továbbá a katonai oktatásra, a békefenntartó műveletekre, az egészségügyi együttműködésre és a kibervédelemre is. Marokkó számára ez a partnerség lehetőséget nyújt védelmi beszerzéseinek diverzifikálására és saját ipari kapacitásainak fejlesztésére, míg India globális védelmi exportőri törekvéseit erősíti Afrikában. Marokkó és India 2027-ben ünnepli diplomáciai kapcsolataik fennállásának 70. évfordulóját, a felek az évforduló előtt további katonai kapcsolatbővítést terveznek.
Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus egyre inkább a tengeri hajózásra is kiterjed, miután Irán bejelentette, hogy amerikai hajókat és olajszállító tankereket támadott meg a térségben. A brit tengeri biztonsági hatóság szerint több kereskedelmi hajón is tűz ütött ki a Perzsa-öbölben és az Ománi-öbölben. Az iráni Forradalmi Gárda emellett kiterjesztette a hajók számára kijelölt tiltott övezetet, amely már az Ománi-öböl és az Arab-tenger egy részét is érinti. A lépés tovább növelheti a térségben zajló tengeri forgalom kockázatait és az energiapiaci bizonytalanságot. Donald Trump amerikai elnök közben arra számít, hogy a háború a novemberi félidős választások után érhet véget.
Joseph Aoun libanoni elnök kijelentette, hogy eljött az idő az állami intézmények teljes visszatérésére Dél-Libanonba, és a kormánynak minden szükséges eszközzel támogatnia kell a térség lakosságát. Najib Mikati miniszterelnök szerint a hadsereg és az állami intézmények jelenléte biztonságot és bizalmat adhat a helyi lakosságnak, miközben ideiglenes lakóhelyekre is szükség van a hazatérés megkönnyítéséhez. A felhívásra az izraeli támadások fokozódása közepette került sor. Szeptember 6-án és 7-én legalább 19 ember meghalt, köztük gyermekek és mentősök. Aoun Izraelt tette felelőssé az eszkalációért, és nemzetközi beavatkozást sürgetett, míg a Hezbollah szerint az izraeli csapások a libanoni kormányra gyakorolt nyomást szolgálják.
- Spanyol titkosszolgálati jelentések új megvilágításba helyezik a ceutai migrációs válság előzményeit
A spanyol kormány által a héten nyilvánosságra hozott negyven hírszerzési dokumentum rávilágít, hogy a spanyol Nemzeti Hírszerző Központ (CNI) már egy nappal a július 30-i tömeges átkelés előtt figyelmeztette Madridot és Marokkót azon a közösségi média platformokon terjedő tervekről, amelyek szerint migránsok tömegesen akarják megrohamozni Ceutát a határkerítés megmászásával vagy körbeúszásával. Ez a tény élesen szemben áll a spanyol külügyminiszter azon korábbi állításával, miszerint a hatóságok nem rendelkeztek előzetes információval a válság tényleges méretéről, holott a CNI felhívta a figyelmet a két, összesen 180 ezer követővel rendelkező szerveződő csoport mozgósító erejére. A helyzet politikai megítélése sem egységes: míg Pedro Sánchez miniszterelnök elutasította a feltevést, miszerint a marokkói hatóságok irányították volna a határáttörést, a spanyol belügyminisztérium bírálta a marokkói határrendészet elégtelen intézkedéseit az esemény napján. A július végi események során több mint 70 ezer ember kelt át Marokkóból Spanyolország észak-afrikai enklávéjába. Másfél hónappal a rohamot követően még mindig több mint 10 ezer migráns tartózkodik Ceutában, ami folyamatos lakossági tiltakozásokat vált ki. A titkosszolgálati jelentések nyilvánosságra hozatala éles vitát indított el a spanyol hatóságok válságkezelési felelősségéről.
A spanyol alsóház szeptember 10-én jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely megnyitja az utat a spanyol állampolgárság megszerzése előtt azon szahrávik számára, akik a Nyugat-Szaharában születtek a spanyol gyarmati uralom alatt. A tervezet értelmében ők különleges eljárás keretében, spanyolországi lakóhely nélkül is állampolgárságot kaphatnak, és leszármazottaik is kérelmezhetik azt. Egyes becslések szerint a jogosultak köre akár a 110 ezer főt is elérheti. A kezdeményezést támogatók történelmi kárpótlásként tekintenek a lépésre, ám annak valódi célja Marokkó növekvő regionális gazdasági és katonai befolyásának mérséklése. A jogszabálytervezet továbbá komoly diplomáciai vitákhoz fog vezetni Marokkóval, amely a Nyugat-Szaharára területének elidegeníthetetlen részeként tekint. Az állampolgárságról szóló szavazás egybeesik a Ceuta státuszával kapcsolatos feszültségek újbóli fellángolásával.
Saddam Haftar, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) főparancsnok-helyettesének utasítására rendkívüli állapotot hirdettek és fokozott katonai készültséget rendeltek el a kelet-líbiai katonai támaszpontokon. Továbbá videofelvételek Benghazi és Sirte környékén jelentősebb katonai járműmozgást is dokumentáltak, amelyek egyes források szerint egy lehetséges Misrata vagy Tripoli elleni támadást készíthetnek elő. Eközben a nyugat-líbiai kormány egy olajtározók elleni dróntámadással gyanúsított, Haftarhoz közeli sejtet számolt fel. Eddig sem a benghazi, sem a tripoli hatóságok nem adtak ki hivatalos nyilatkozatot a történtekről.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa két évtized után először továbbította Irán atomprogramjának ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsához. A szeptember 9-én elfogadott határozatot Nagy-Britannia, Franciaország és Németország (E3) az Egyesült Államokkal együtt terjesztette be, és azt 23 igen szavazattal és nyolc tartózkodással fogadták el, míg Kína, Niger és Oroszország nemmel szavazott. Az NAÜ azzal indokolta döntését, hogy Irán továbbra sem rendezte a be nem jelentett nukleáris helyszíneken talált uránkészletek kérdését, valamint a szervezet ellenőrei a tavalyi amerikai-izraeli légicsapások óta nem tudják teljes körűen ellenőrizni a perzsa állam nukleáris készleteit. Teherán elutasította a nemzetközi atomsorompó-egyezmény (NPT) megsértésére vonatkozó vádakat, és a határozatot politikai indíttatásúnak nevezte. Az iráni álláspont szerint a nukleáris ellenőrzés ellehetetlenülését éppen a létesítmények ellen elkövetett amerikai és izraeli katonai támadások okozták, ezért nem hivatkozhatnak az általuk előidézett helyzetre újabb politikai vagy katonai nyomásgyakorlás alapjaként. A NAÜ döntését nem csupán a konzervatív, hanem a reformpárti médiumok is elítélték. A döntés nyomán az iráni belpolitikában ismét felerősödtek az NPT-ből történő kilépést szorgalmazó hangok. Iráni elemzők egy csoportja a fejleményeket egy újabb Irán elleni amerikai/izraeli támadás előjeleként értelmezik.
Az ománi Szalálában hétfőre tervezett Irán–Öböl-államok miniszteri találkozót elhalasztották. Albuszaidi ománi külügyminiszter szerint a döntés célja az volt, hogy több idő jusson a regionális konszenzus kialakítására; az IRGC-hez közel álló Fars hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a halasztás Teherán és Maszkat közös döntése volt, regionális egyeztetéseket követően. Bahrein korábban jelezte, hogy diplomáciai kapcsolatok hiányában nem vesz részt a találkozón, és továbbra is díj- és engedélymentes nemzetközi víziútnak tekinti a Hormuzi-szorost. Új időpontot egyelőre nem jelöltek ki, így a tervezett Irán–Omán tengeri folyosóval kapcsolatos regionális egyeztetések is későbbre tolódnak.
Washington a jövőbeni egyeztetéseken elsősorban Irán nukleáris programjára kíván összpontosítani, és nem a Hormuzi-szoros újranyitását tekinti elsődleges tárgyalási kérdésnek. Azi iráni külügyminiszter egy interjúban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ománi megállapodás nem jelenti a szoros újranyitását. Teherán ezt ahhoz köti, hogy az Egyesült Államok ismét teljesítse a június 17-én, pakisztáni közvetítéssel létrejött iszlamábádi memorandum vállalásait. A két fél eltérő prioritásai egyelőre jelentősen szűkítik a közeljövőbeli diplomáciai megállapodás esélyét.
Aleksandar Vučić szeptember 9-én feloszlatta a 2023 decemberében megválasztott parlamentet, és október 25-re előrehozott választást írt ki. A Szerb Haladó Párt Vučićot jelölte miniszterelnök-jelöltnek és listavezetőnek. A döntés hátterében a 2024 novemberi újvidéki vasútállomás-omlás óta tartó, főként diákok által szervezett tiltakozáshullám is szerepet játszik. Vučić a politikai helyzet kapcsán „külföldi beavatkozásról” is beszélt, miközben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Szerbia egyszerre kívánja folytatni európai integrációját és fenntartani hagyományos kapcsolatait, köztük Oroszországgal. A Reuters szerint a diákmozgalom egyelőre nem döntött arról, kiket támogat a választáson. A voksolás várhatóan nemcsak a szerb belpolitikai erőviszonyokra, hanem az ország uniós integrációjára, a Belgrád–Pristina-párbeszédre és Szerbia külpolitikai egyensúlyozására is hatással lesz.
A koszovói parlament szeptember 13-án 62 szavazattal ismét Albin Kurtit választotta miniszterelnökké a 120 fős törvényhozásban, ezzel lezárva a júniusi előrehozott választások óta tartó három hónapos kormányalakítási válságot. Az ellenzéki pártok bojkottálták az ülést, és eljárási szabálytalanságokra hivatkozva az alkotmánybírósághoz fordulhatnak. A köztársasági elnök megválasztásához ugyanakkor továbbra is kétharmados parlamenti többségre van szükség; ennek hiányában újabb előrehozott választás következhet. A politikai patthelyzet hátterében részben Kurti északi, szerb többségű területeken hozott egyoldalú intézkedései, valamint a nyugati partnerekkel megromlott kapcsolatok álltak. Az új kormány megalakulása lezár egy belpolitikai válságot, de a Szerbia–Koszovó-normalizáció és az észak-koszovói feszültségek továbbra is megoldatlanok maradnak.
Humanitárius helyzetkép
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bejelentette az Irakra és a Kurdisztáni Régióra vonatkozó, 2025–2029 közötti ötéves stratégiáját, amelyet az iraki szövetségi kormánnyal és a kurdisztáni vezetéssel együttműködésben dolgoztak ki. A program célja, hogy a sürgősségi segítségnyújtás helyett egyre inkább a migráció és a kitelepítések mögött álló problémák tartós megoldására helyezze a hangsúlyt. Kiemelt terület a közösségek ellenálló képességének erősítése, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek helyzetének rendezése, valamint a legális migráció elősegítése. Az IOM emellett olyan környezet kialakítására törekszik, amelyben a migránsokat méltósággal kezelik.
A Libya Crimes Watch ENSZ-beavatkozást sürget a Kelet-Líbiában, miután a hatóságok közel tizenhat év szünet után legalább tizenhat embert végeztek ki katonai bíróságok ítélete alapján. A szervezet információi szerint az eljárásokat a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak hiánya jellemzi (pl. a kivégzésekről előzetesen nem értesítették a hozzátartozókat és a holttestek átadását is korlátozták).
\
About the Author
A Gefyra csapata
Szerkesztőség
A Gefyra csapat kollektív szerzői aláírása.