Heti Eurázsia Körkép

40. hét

A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.

I. Hírtérkép

Piac és gazdaság

1. A háború egyre súlyosabb gazdasági terheket ró az iráni lakosságra

Az Irán és az Egyesült Államok közötti háború hét hónapja alatt egyre súlyosabb gazdasági nyomás nehezedik az iráni lakosságra. Az amerikai szankciók és az olajexportot érintő korlátozások miatt emelkednek a mindennapi kiadások, miközben sok család már az élelmiszerek, a lakhatás és a gyógyszerek költségeit is nehezen tudja fedezni. A háború a munkaerőpiacot is sújtja. A vállalkozások csökkentik kiadásaikat, munkahelyek szűnnek meg, és egyre többen költöznek olcsóbb térségekbe. A lakosság alkalmazkodását az informális és feketepiaci megoldások terjedése is jelzi, amelyek tovább növelik a szolgáltatások és áruk költségét.

2. Szaúd-Arábia növelte az olajexportot a vezeték elleni támadás után

A szaúdi Aramco mintegy 14 millió hordó kőolajat rakodott hét óriás tartályhajóra a Perzsa-öbölben, ami a szaúdi olajszállítások részleges helyreállására utal. A szeptember 13-i dróntámadás után leállították a Vörös-tengerhez vezető East-West vezetéket, ezért az export jelentős része a Perzsa-öböl kikötői felé tolódott. A szaúdi öbölbeli rakodások azóta napi átlagban mintegy 3,7 millió hordóra emelkedtek, miközben a Vörös-tengeri export visszaesett. A várhatóan növekvő kínálat lefelé nyomta az olajárakat, a Brent ára pedig 100 dollár alá csökkent. Szaúd-Arábia emellett Ázsia felé irányítja át exportjának egy részét.

3. Koszovó és Albánia villamosenergia hálózata a legkevésbé hatékony

Az OECD friss elemzései alapján Koszovóban és Albániában 2023 és 2024 között a hálózatba betáplált villamosenergia csaknem ötöde nem ért el a fogyasztókhoz, a rendszer alacsony hatékonysága miatt. Míg az Európai Unió tagországai esetében a veszteség átlagosan 6%, addig a Nyugat-Balkán átlaga 15,2%. A legjobb eredményt Bosznia-Hercegovina érte el, itt a villamosenergia mindössze 10,4%-a veszik el, míg ez Albnia esetében 19,4%, Koszovó esetében pedig 21,9%. 

4. Irán hét feltételhez köti a Hormuzi-szoros megnyitását 

Az iráni parlament elnöke, Mohamed Bagher Qalibaf október 4-én bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros egészen addig zárva marad, amíg az Egyesült Államok nem teljesíti a júniusi ideiglenes megállapodásban rögzített hét feltételt, beleértve a biztonsági garanciákat és a diplomáciai egyeztetéseket. Az iráni főtárgyaló továbbá cáfolta, hogy a perzsa állam nukleáris tárgyalásokat folytatna Washingtonnal, mivel a tárgyalások jelenlegi fázisában kizárólag a Hormuzi-szorossal kapcsolatos kérdésekre fókuszálnak. Abbas Araghchi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy bár a diplomáciai megoldást részesítik előnyben, Irán teljes mértékben készen áll a védekezésre és egy esetleges újabb amerikai katonai támadás elhárítására. Ezzel párhuzamosan az iráni hadsereg bejelentette, hogy növelni fogják a rakétáik hatótávolságát. 

5. Kazahsztán, Üzbegisztán és az Emírségek egy Pakisztán kikötőihez vezető vasútvonal megvalósíthatóságát vizsgálják

Kazahsztán, Üzbegisztán és az Egyesült Arab Emírségek együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kazahsztán–Üzbegisztán–Afganisztán–Pakisztán vasútvonal előkészítéséről. A CASA projekt keretében létrejött megállapodásról a kazah miniszterelnöki sajtószolgálat szeptember 30-án számolt be. A felek közösen vizsgálnák az útvonal műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát, valamint a szükséges vasúti infrastruktúra és kapcsolódó létesítmények kiépítésének feltételeit. A tervezett összeköttetés Pakisztán tengeri kikötőin keresztül új szállítási lehetőséget nyithatna Közép-Ázsia és az Indiai-óceán között. A projekt egyelőre előkészítési szakaszban van; megvalósításáról és finanszírozásáról még nem született végleges döntés.

6. 344 millió dollárból épült italgyárat adtak át Kazahsztánban

Október 1-jén átadták a Carlsberg Kazakhstan 344 millió dolláros beruházással megépült italgyárát Boraldajban, Almati térségében. Az üzemben licenc alapján a PepsiCo márkáihoz tartozó italokat gyártanak, elsősorban a kazahsztáni és a kirgizisztáni piacra. A gyár teljes kapacitásának elérésekor évente megközelítőleg egymilliárd liter ital előállítására lesz képes. A beruházás várhatóan több mint 230 közvetlen munkahelyet teremt, és további munkalehetőségeket teremthet a csomagolás, a logisztika és az értékesítés területén. 

7. Az Egyesült Államok 5 millió dollárral támogatja Közép-Ázsia kiberbiztonságát

Az Egyesült Államok 5 millió dollár támogatást különített el az öt közép-ázsiai ország kiberbiztonsági és digitális fejlesztéseire. A bejelentés az Asztanában szeptember 29–30-án rendezett C5+1 digitális innovációs konferencián hangzott el. A forrásokat a CRDF Global nonprofit szervezet kezeli. A program a kritikus infrastruktúra és a pénzügyi szektor védelmét szolgálja, emellett a térség induló vállalkozásai – köztük mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek – is pályázhatnak támogatásra.

Külpolitika & Biztonság- és védelempolitika

1. Az amerikai csapatok kivonulnak Irakból, de a biztonsági együttműködés folytatódik

Szeptember 30-án lezárult az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció iraki katonai missziója, amelynek keretében az amerikai erők fokozatosan kivonulnak az országból. A távozással katonák és katonai felszerelések, köztük légvédelmi rendszerek is elhagyják Irakot, miközben Bagdad szerint az iraki erők már átvették a felderítési és légvédelmi feladatok jelentős részét. Az Iszlám Állam területi ellenőrzését elvesztette, de sejtjei továbbra is jelen vannak, ezért biztonsági kockázatot jelenthetnek. A kivonulás a milíciák fegyverzetének kérdését sem rendezi. Washington ugyanakkor nem távozik teljesen, mivel a katonai jelenlét helyét kétoldalú biztonsági együttműködés, kiképzés, fegyvereladások és katonai segítség veszi át.

2. Verekedés tört ki egy Dubajból Tel-Avivba tartó repülő pilótafülkéjében

Súlyos incidens történt egy Dubajból Tel-Avivba tartó FlyDubai-járaton. Izraeli sajtóbeszámolók szerint a pilóták között verekedés tört ki, amelyben az egyik pilóta több szúrt sérülést szenvedett. A repülőgép először vészjelzést, majd eltérítésre utaló 7500-as kódot adott le, ami rövid időre gépeltérítéstől való félelmet váltott ki. A gépet ezért Szaúd-Arábia felé irányították, és izraeli vadászgépek kísérték. A repülő végül biztonságosan leszállt Tabukban, a FlyDubai pedig közölte, hogy valamennyi utas és a személyzet biztonságban van. Az incidens pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok vizsgálják a történteket.

3. Amerikai harcjárműveket vásárol Bulgária

Az ameriaki hadsereg közlése alapján Bulgária 183 Stryker harcjárművet, Javelin légvédelmi rendszeeket, illetve a szükséges támogató rendszerekt vásárol az Egyesült Államoktól. A hírek szerint ez Bulgária eddigi egyik legnagyobb védelempolitikai beruházása. A harcjárművek végszerelését Bulgáriában, Veliko Tarnovoban végzik el. A bolgár hadsereg új harcjárművekre történő kiképzését a washingtoni Nemzeti Gárda fogja támogatni. 

4. A nemzetbiztonsági tanács is tárgyalta az albán kémfőnök ügyét

Vlora Hysenit az albán hírszerzés vezetőjét szeptember 22-én vette őrizetbe a korrupcióellenes ügyészség, mivel állításuk szerint titkos információkat szivárogtatott ki egy üzletembernek. A koszovói születésű Hyseni korábban Edi Rama miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként, illetve a koszovói titkosszolgálat munkatársaként is dolgozott. A Nemzetbiztonsági Tanács felszólított minden érintett szervezetet a hatályos jogszabályok betartására és a szükséges beslső vizsgálatok lefolytatására. A korrupcióellenes ügyészség eközben háziőrizetbe helyezte Hysenit. 

5. Algéria a Spanyolországba tartó migráció fő kiindulópontja 

Bár a 2026 első nyolc hónapjában regisztrált adatok szerint az Európai Unió területére irányuló irreguláris migráció 35%-kal csökkent, az Algériát Spanyolországgal összekötő útvonalon 34%-os növekedés volt kimutatható. A Frontex 6 654 érkezést detektált a algériai útvonalon, ami a nyugat-mediterrán útvonalon regisztrált 15 909 érkezés több mint 40%-a. Az EU határvédelmi ügynökségének adatai szerint az algériai útvonal 2023 óta tartó folyamatos bővülése révén mára Spanyolország legfőbb belépési útvonalává vált, elsősorban a Marokkóban, valamint a nyugat-afrikai és középső-mediterrán térségben életbe léptetett szigorúbb határellenőrzés miatt, ami arra kényszerítette  az embercsempész-hálózatokat, hogy a Spanyolország felé tartó migráció kiindulópontjait az algériai partokra helyezzék át. Algéria területéről többségében algériai állampolgárok indulnak Spanyolország felé, akik elsősorban a korlátozott gazdasági lehetőségek és a társadalmi kilátástalanság miatt hagyják el hazájukat. 

6. Módosulhat Algéria álláspontja a Nyugat-Szahara jogállásával kapcsolatban 

Az algériai elnök, Abdelmajid Tebboune egy állami médiumoknak adott, október 3-ai interjújában hangsúlyozta, hogy országa azt a megoldást fogja támogatni, amelyet a Polisario Front elfogad, ugyanakkor kijelentette, Algéria elismeri  az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2797. számú határozatát. Mivel a határozat egyértelműen a Marokkói Királyság szuverenitása alatti autonómiát tekinti a nyugat-szaharai konfliktus egyedüli életképes alapjának, az elnök megszólalása egy reálisabb diplomáciai irányvonal felé való nyitást jelez. A belföldi gazdasági és társadalmi nehézségek, valamint  a változó geopolitikai környezet közepette mindez arra utal, hogy az algériai vezetés fokozatosan igyekszik igazodni a nemzetközi realitásokhoz, és előkészíteni a közvéleményt a Nyugat-Szahara jövőbeli, marokkói fennhatóság alatti rendezésének elfogadására. Az ENSZ BT október 7-re és 8-ra írt ki megbeszélést a kérdésről, a 2025-ben meghosszabbított MINURSO-mandátum aktuális megújításáról pedig a hónap végén fognak szavazni. 

7. Pályára állt Kirgizisztán első nemzeti műholdja

Október 1-jén a kaliforniai Vandenberg űrbázisról, egy SpaceX Falcon 9 rakétával pályára állították Kirgizisztán első nemzeti műholdját. A projekt az Egyesült Arab Emírségekkel való együttműködés eredménye; az irányítást egy biskeki központ végzi.

A műhold adatait mezőgazdasági területek, gleccserek, vízkészletek, erdők és legelők megfigyelésére használják. A rendszer az illegális ásványkincs-kitermelés, a jogosulatlan hulladéklerakás és más szennyezési források azonosítását, valamint a természeti veszélyek korai felismerését is segítheti.

8. Szaida Mirzijojeva találkozott Donald Trumppal

Szaida Mirzijojeva, az üzbég elnöki hivatal vezetője találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, és átadta Savkat Mirzijojev üdvözletét. A találkozóról október 2-án számolt be a Spot.

Amerikai programja során New Yorkban a BlackRock vezetőivel a Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ létrehozásáról, üzleti szereplőkkel pedig Üzbegisztán és Közép-Ázsia fejlődési lehetőségeiről tárgyalt. Szeptemberben Ngozi Okonjo-Iweala WTO-főigazgatóval Üzbegisztán csatlakozásáról is egyeztetett. A forrás alapján ezeket nem indokolt egyetlen, október 2-i washingtoni tárgyalássorozatként bemutatni.

II. Radaron

Elemzések

1. Elemzés a háborúban álló Irán közlekedési hálózatának stratégiai sebezhetőségéről

Az Iran International felületén megjelent írásban Amirhadi Anvari részletesen elemzi az iráni vasúti- és közúthálózat stratégiai jelentőségét, valamint az amerikai és izraeli bombázások logisztikai hatásait. Az elemzés rávilágít, az Egyesült Államok és Izrael az Irán elleni háború során célzottan támadta a perzsa állam kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeit, különös tekintettel a vasúti és közúti hídjait, valamint alagútjait. Míg az Irak elleni háború tapasztalataival ellentétben ezúttal a kisebb hidakat előregyártott beton elemekkel napokon belül újjáépítették, a karaji B–1-es hídnál, valamint a délkeleti és dél-perzsa-öbölbeli Bandar Khamir térségében komolyabb fennakadások keletkeztek. Az elemzés szerint a vasúti hálózat különösen törékenynek bizonyult, mivel a lerombolt pályáknak szinte nincsenek alternatíváik, ráadásul ezeken keresztül zajlik a kulcsfontosságú ipari központok, a bányák, számos kereskedelmi útvonal, valamint közel 80  katonai és rakétabázis logisztikai ellátása is. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az előregyártott elemekkel elkapkodva végzett helyreállítási munkálatok jelentős szerkezeti és talajsüllyedési veszélyeket hordoznak magukban, ami miatt az iráni logisztikai hálózat továbbra is rendkívül sérülékeny marad. 

2. Iráni reakciók az amerikai csapatok iraki kivonulására 

Az Amwaj összefoglalója részletesen feltérképezte, hogyan vélekednek az iráni vezető lapok az Egyesült Államok iraki csapatainak kivonásáról. Az összefoglaló leszögezi, az Egyesült Államok iraki katonai kivonulására a vezetők és a média stratégiai győzelemként tekint, ugyanakkor egyes médiatermékek arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai befolyás a pénzügyi, hírszerzési és biztonsági kapcsolatok révén továbbra is megmarad. A kormányhoz köthető lapok egy része (pl. Iran Daily) a csapatok távozását a tágabb régióbeli amerikai erők felszámolásának előjátékának tekintik, míg mások (pl. az ultrakonzervatív Kayhan és a Forradalmi Gárdához köthető Fars News) szerint ez csupán a stratégia megváltoztatását jelenti, vagy akár egy Irán elleni szélesebb körű konfrontáció előkészülete is lehet. Az USA katonai jelenlétének megszűnése elméletileg teret engedhetne Teherán számára politikai és gazdasági befolyásának mélyítésére Irakban, de a konzervatív Qods napilap felhívja rá a figyelmet, hogy Bagdad pénzügyi függősége az Egyesült Államoktól ennek továbbra is korlátokat szab.