This brief is displayed in Magyar as it's not available in your selected language.
Heti Eurázsia Körkép – 42. hét

Szerkesztőség
A 42. hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Heti Eurázsia Körkép
42. hét
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
I. Hírtérkép
Piac és gazdaság
Belgrádban egyeztetett egymással a szerb, görög, bolgár és észak-macedón energetikai miniszter a Regional Energy Summit keretében. Dubravka Đedović Handanović ügyvivő szerb miniszter bejelentette, hogy kiépítik Szerbia és Észak-Macedónia között az első interkonnektort, amley 2028 első negyedévére készülhet el. Ezáltal Észak-Macedónia és Szerbia is képes becsatlakozni az úgynevezett Vertikális Folyosóba, amely a találkozón résztvevő országokat kötné össze. A várakozások szerint Görögország 2027-re 9,5 milliárd köbméter földgázt lesz képes exportálni partnerei részére.
Lemondott Kimberly Guilfoyle az Egyesült Államok athéni nagykövete, Donald Trump elnök legidősebb fiának korábbi barátnője. Az elérhető sajtóhírek szerint Guilfoyle nagykövetként többször is megfenyegette a görög tisztviselőket. Marco Rubio külügyminiszter szerint az Egyesült Államok hamarosan új nagykövetet jelöl ki, emellett pedig kiemelte Görögország energetikai fontosságát. Rubio szerint a jövőben Görögország lehet az egyik legfontosabb energetikai hub Európa és a Közel-Kelet, illetve Afrika között.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szeptemberi előrejelzése szerint a közép-ázsiai régió gazdasági növekedése a 2026-ra várt 5,8 százalékról 2027-ben 5,3 százalékra lassulhat. Az EBRD 2027-re Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban egyaránt 7 százalékos, Türkmenisztánban 6,3 százalékos, Üzbegisztánban 6 százalékos, Kazahsztánban pedig 4,5 százalékos növekedést jelez előre. Üzbegisztán 2026-os prognózisát az erős belső keresletre tekintettel 7,5 százalékra emelte. A térség kilátásait ugyanakkor az oroszországi üzemanyag-szállítások esetleges zavarai is terhelik. A lassulás ellenére a bank előrejelzése továbbra is jelentős gazdasági bővüléssel számol.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök október 15-én Bakuban ünnepélyesen elindította az Aktau és Szumgait közötti, mintegy 380 kilométer hosszú tengerfenéki optikai összeköttetést. A Kazakhtelecom és az AzerTelecom közös vállalata, a CaspiLink által megvalósított beruházás tervezett adatátviteli kapacitása legalább 400 terabit másodpercenként. A kábel lefektetése augusztusban befejeződött, a műszaki finomhangolás azonban az év végéig folytatódik; a szolgáltatás előnyei a vállalat tájékoztatása szerint legkorábban 2027 elejétől válhatnak érzékelhetővé. Az átadás ezért még nem jelenti a teljes tervezett kapacitás azonnali kihasználását.
Marco Rubio külügyminiszter szamarkandi programjában a C5+1 külügyminiszteri találkozó, valamint az öt közép-ázsiai ország magas rangú képviselőivel folytatott kétoldalú egyeztetések szerepelnek. A látogatáshoz több mint kétszáz üzleti vezetőből álló delegáció csatlakozik. A tárgyalások középpontjában a kritikus nyersanyagok, az energetikai együttműködés és a nemzetközi közlekedési folyosók állnak. Washington a gazdasági jelenlétének erősítésére törekszik, míg a közép-ázsiai államok számára az amerikai kapcsolatok bővítése további lehetőséget kínál külgazdasági partnerségeik diverzifikálására.
Október 15-én Bakuban rendezték meg az Ázsiai Együttműködési és Bizalomépítő Intézkedések Értekezletének, a CICA-nak a hetedik csúcstalálkozóját. A résztvevők elfogadták a Bakui Nyilatkozatot, jóváhagyták Laosz csatlakozását, és 2028-ig meghosszabbították Azerbajdzsán elnökségét. A nyilatkozat a gazdasági együttműködés, a közlekedési és digitális összeköttetések, valamint az energiabiztonság kérdéseivel is foglalkozik. Savkat Mirzijojev üzbég elnök a bizalom erősítését a közös közlekedési, energetikai és kereskedelmi projektek előmozdításával kapcsolta össze. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök megelőző diplomáciai mechanizmust és közlekedési összeköttetési stratégiát javasolt, Emomali Rahmon tádzsik elnök pedig a vám- és logisztikai eljárások egyszerűsítését sürgette. A felszólalások közös eleme volt, hogy a kiszámítható gazdasági kapcsolatok a politikai bizalom és a regionális stabilitás erősítését is szolgálhatják.
Andrej Belouszov orosz és Ruszlan Mukambetov kirgiz védelmi miniszter október 15-én, az Isszik-köl partján fekvő Csolpon-Atában írta alá a két ország következő évre szóló katonai együttműködési tervét. A dokumentum részletes tartalmát természetesen nem hozták nyilvánosságra, de az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a tárgyalások a katonai képzésre, a haditechnikai együttműködésre és a kirgizisztáni orosz katonai bázis működésére terjedtek ki. Az orosz Állami Duma egy nappal korábban jóváhagyta annak a jegyzőkönyvnek a ratifikációját, amely egyszerűsíti a két ország közötti haditechnikai szállításokat, valamint az alkatrészellátás, a javítás és a karbantartás eljárásait. Új fegyverbeszerzési szerződést nem jelentettek be. Az éves terv a 2026–2030 közötti stratégiai katonai partnerségi programhoz illeszkedik. Kirgizisztán eközben más partnerekkel, köztük az Egyesült Államokkal is fenntart katonai képzési kapcsolatokat.
Kirgizisztán 2027-re 120 ezer főre emelné a külföldi munkavállalók foglalkoztatására meghatározott kvótát a 2026-os 100 ezres keretről. A bővítés elsősorban az építő- és a feldolgozóipar munkaerőigényének kielégítését segítheti. Eközben a kirgiz munkaügyi minisztérium októberben ismertetett adatai szerint 2026-ban addig 736 600 kirgiz állampolgár dolgozott külföldön. A legfontosabb célország továbbra is Oroszország: egy márciusi adat szerint ott több mint 472 ezren vállaltak munkát. A kirgiz jegybank adatai alapján 2025-ben mintegy 3,5 milliárd dollárnyi átutalás érkezett az országba külföldről, ennek több mint 90 százaléka Oroszországból. Kirgizisztánban így a külföldi munkaerő iránti növekvő kereslet saját állampolgárainak jelentős külföldi munkavállalásával párosul, miközben az oroszországi hazautalások továbbra is fontos jövedelemforrást jelentenek.
Külpolitika & Biztonság- és védelempolitika
VI. Fülöp spanyol király és Letícia királyné október 13-án látogatott el Ceutába. A uralkodó beszédében leszögezte, hogy Ceuta és Melilla Spanyolország elidegeníthetetlen része, és az ország területi integritása nem képezheti tárgyalás alapját. Bár a spanyol hatóságok a királyi pár látogatását megelőző napokban az utolsó nagy migránstábort is felszámolták, a városban továbbra is komoly kihívást jelent a még ott rekedt több ezer migráns helyzete, akik tengerpartokon és közterületeken alszanak, valamint hevenyészett táborokat alakítottak ki. A helyzetre reflektálva a város vezetője, Juan Jesus Vivas úgy fogalmazott, Ceuta egy puskaporos hordó, amely bármikor felrobbanhat. A spanyol királyi pár ezt megelőzően 2007-ben járt utoljára Ceutában.
A spanyol királyi pár ceutai látogatását megelőzően VI. Mohamed marokkói király kijelentette, a Spanyolország és Marokkó közötti migrációs együttműködési modell elérte a határait, továbbá leszögezte, országa elutasít mindenféle zsarolást vagy külső nyomást. A határozott állásfoglalás megtételében szintén szerepet játszott, hogy az újraválasztásáért küzdő szocialista Pedro Sánchez miniszterelnök az EU-s jelenlét erősítését sürgette Ceuta területén annak érdekében, hogy a júliusban tapasztalt migrációs válság ne ismétlődhessen meg. A jelenlegi közvélemény-kutatások és elemzések szerint a november 29-i előrehozott választásokatat követően egy szigorúbb migrációs politikát szorgalmazó jobboldali koalíciós kormány alakulhat a Partido Popular (PP) és a VOX részvételével, amely a Rabattal felálló kapcsolatrendszerben is jelentős változásokat hozhat. A spanyol-marokkói kapcsolatok alakulására nézve Sánchez és Abdelmajid Tebboune algériai elnök október 20–21-ére tervezett madridi csúcstalálkozója is jelentős hatással lesz.
Az Európai Unió további 25 millió euróval támogatja a kelet-líbiai hatóságokat a tagállamai (elsősorban Olaszország és Görögország) felé tartó irreguláris migráció visszaszorítása érdekében. A támogatás elsősorban a határigazgatás, valamint a kutató-mentő és csempészellenes tevékenységek finanszírozására terjed ki. Ezzel a lépéssel az EU kiszélesíti együttműködését a Khalifa Haftar erői által ellenőrzött, hivatalosan el nem ismert kelet-líbiai hatóságokkal. Ezt megelőzően, 2026 júliusában határozott arról, hogy az IRINI művelet keretében Tengeri Mentéskoordinációs Központot (MRCC) hoz létre Bengáziban, miután a keleti országrészből megugrott az Európába tartó migránsok száma. A nemzetközi jogvédő szervezetek egy része tiltakozását fejezte k az együttműködés elmélyítésével kapcsolatban, mivel a líbiai hatóságok fellépését gyakran kísérik súlyos emberi jogi jogsértések. Az EU álláspontja szerint azonban a migrációs helyzet kezelése érdekében elengedhetetlen a technikai szintű párbeszéd fenntartása az ország valamennyi szereplőjével.
Humanitárius helyzetkép
Afganisztánban 15,9 millió ember él súlyos élelmiszerhiánnyal: helyzetük az IPC nemzetközi élelmezésbiztonsági besorolása szerint válságos vagy annál is súlyosabb. Közülük 3,4 millióan a negyedik, vészhelyzeti kategóriába tartoznak. A novembertől áprilisig tartó időszakban az élelmezési válság által érintettek száma 19,2 millióra emelkedhet, 2027-ben pedig várhatóan 4,04 millió öt év alatti gyermek szorul kezelésre akut alultápláltság miatt. A helyzetet a gazdasági nehézségek, a humanitárius támogatások csökkenése, valamint a nem megfelelő vízellátás és higiénés körülmények súlyosbítják.
Kultúra, művészet és tudomány
Az üzbegisztáni Andizsán, a türk világ 2026-os kulturális fővárosa október 18–23. között Kazahsztánból, Törökországból, Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból és Kirgizisztánból érkező színházi és múzeumi szakembereket fogad. A TÜRKSOY égisze alatt zajló programsorozat része a szervezet negyedik nemzetközi színházi fesztiválja, a türk világ múzeumainak ötödik találkozója, valamint az „Év legjobb múzeuma” díj átadása. A rendezvények célja a türk népek kulturális örökségének bemutatása, a szakmai tapasztalatcsere és a részt vevő országok kulturális kapcsolatainak erősítése.
Október 23–25. között Taskentben, majd október 27-én első alkalommal Ürgencsben rendezik meg a 11. Európai Filmfesztivált. A programban tizenegy európai játék-, dokumentum- és animációs film szerepel, amelyeket eredeti nyelven, üzbég és/vagy orosz felirattal, ingyenesen vetítenek. A kínálatban helyet kap az Ennio Morricone életét bemutató Ennio című dokumentumfilm is. A rendezvényt az Európai Unió üzbegisztáni küldöttsége az európai nagykövetségekkel együttműködésben, az üzbég kulturális minisztérium filmügynökségének támogatásával szervezi.
Október 16-án negyedik alkalommal rendezték meg a kurd dallamok fesztiválját az iráni Kurdisztán tartományban található Zarrineh városában. A rendezvény Nyugat-Irán különböző térségeiből érkező művészek közreműködésével mutatta be a kurd népzene és a hagyományos táncok sokszínűségét.
Érdekességek
Az ABC spanyol lap szerint a Ceutába július végén érkező mintegy 10 ezer marokkói migráns 70%-a szexuális orientációjára és ezzel kapcsolatban a marokkói hatóságok általi üldöztetésre hivatkozva kért menedékjogot. A spanyol rendőrség valószínűsíti, hogy ennek a hivatkozási alapnak a népszerűsége mögött nem a valós szexuális irányultság áll, hanem a kiutasítás elkerülése. Eddig mindössze öt ilyen kérelmet fogadtak el. A hatóságok hangsúlyozták, a homoszexualitásra való hivatkozás nem ad automatikusan menedékjogot, és a kérelmezőknek egyedi vizsgálat során kell igazolniuk a valós üldöztetés kockázatát.
Október 16-án alakult meg a Fatima Ezzahra el-Mansouri által vezetett új marokkói kormány, miután a 32 fős kabinet tagjai letették esküjüket VI. Mohamed királynak a rabati királyi palotában. Az észak-afrikai állam történelmében először jött létre önálló Mesterséges Intelligencia Minisztérium, élére Ahmed Rahhou volt uniós nagykövetet nevezték ki. Az új kormány kiemelt prioritásként határozta meg a digitális szuverenitást és Marokkó digitális transzformációjának felgyorsítását, törekvéseit az előző kabinettől megörökölt digitális fejlesztési programjaira (a Morocco Digital 2030 stratégiára és a Morocco AI 2030 ütemtervre) lapozva tervezi megvalósítani.
A Visual Capitalist ENSZ-adatokra épülő, 2025-re vonatkozó összeállítása szerint világszerte átlagosan 101,1 férfi jut száz nőre, az országok között azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Katarban száz nőre közel 246, az Egyesült Arab Emírségekben 176, Ománban pedig 166 férfi jut. Az Öböl-államokban a férfiak magasabb népességen belüli aránya elsősorban a jelentős munkaerő-bevándorlással magyarázható, amelyben a férfi munkavállalók vannak túlsúlyban. Európa jelentős részén ezzel szemben a nők vannak többségben: Moldovában száz nőre 85,1, Oroszországban 86,5, Magyarországon 92,5 férfi jut. A kelet-európai különbségekhez a nők hosszabb várható élettartama és a férfiak magasabb halandósága is hozzájárul. Közép-Ázsiában mérsékeltebbek az eltérések: Kazahsztánban száz nőre 95, Kirgizisztánban 97,7 férfi jut, míg Üzbegisztánban enyhe férfitöbblet figyelhető meg, 101,8-as aránnyal.
\
\
About the Author

A Gefyra csapata
Szerkesztőség
A Gefyra csapat kollektív szerzői aláírása.