Heti Eurázsia Körkép – 38. hét
Szerkesztőség
A 38. hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Heti Eurázsia Körkép
38. hét
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
-
Hírtérkép
Piac és gazdaság
A tripoli Nemzeti Egység Kormányának (GNU) olaj- és gázügyi minisztere, Khalifa Abdulsadeq egy bangkoki energetikai fórumon bejelentette, Líbia három-öt éven belül napi 4 milliárd köbméterre növeli a földgáztermelését, amelynek célja a hazai kereslet kielégítése, az Olaszországba tartó GreenStream gázvezetéken keresztül irányuló európai export fenntartása, valamint a jövőbeni exportlehetőségek megteremtése. Mivel az energetikai szektor versenyképessé tételéhez szükséges tőkét, modern technológiát és szakértelmet Líbia önmagában képtelen biztosítani, a kitermelés növelésében jelentős szerepet játszanak a nemzetközi energetikai cégek. Líbia a polgárháború kitörése (2011) óta idén januárban hirdetett meg először nyilvános olaj- és földgázkutatási tendert a nemzetközi cégek számára, amelyen a magyar MOL két többségi partnerével, a 40-40%-os részesedéssel rendelkező spanyol Repsollal és a török TPAO-val konzorciumban szerezte meg a líbiai partok közelében található O7-es offshore blokk szénhidrogén-kutatási jogát. A nemzetközi közösség jelentős része, köztük az ENSZ formálisan a GNU-t ismeri el Líbia legitim képviselőjének, azonban a gyakorlatban a Khalifa Haftar befolyása alatt álló benghazi központú Nemzeti Stabilitás Kormányával (GNS) is együttműködik.
A február végén kirobbant háború következtében Irán elveszítette földgáz kitermelési kapacitásának egyharmadát, ami súlyos kihívás elé állítja az országot a közelgő tél előtt. A helyreállítás becsült költsége eléri a 19 milliárd dollárt, a munkálatokat azonban a speciális technikai eszközök és a szakképzett munkaerő hiánya is nehezíti. A gázhiány nem csupán az áramtermelést csökkenti, mivel az energiaintenzív iparágak teljesítményét és az exportbevételeket is visszaveti. A válságot tovább súlyosbítják az Iránra kivetett nemzetközi szankciók, a korlátozott külföldi befektetések, valamint az olajexportot megbénító tengeri blokád. A tél lesz az első igazi próbatétele annak, hogy Irán képes-e elkerülni egy széles körű gazdasági válságot a kritikus infrastruktúra helyreállításával.
Az abu-dhabi Masdar és a finn Taaleri Energia szeptember 14-én hivatalosan üzembe helyezte a 154 MW kapacitású Čibuk 2 szélerőműparkot a Dél-Bánátban, Kovin közelében. A 22 Nordex turbinából álló létesítmény évente akár 336 GWh villamos energiát termelhet. A szomszédos, 158 MW-os Čibuk 1-gyel együtt a komplexum teljes beépített kapacitása 312 MW, ezzel Szerbia és a Nyugat-Balkán legnagyobb szélerőmű-központjává vált. A két projekt több mint 500 millió euró értékű külföldi közvetlen befektetést jelent, és együttesen Szerbia szél- és naperőművi kapacitásának mintegy 25 százalékát adja. A Čibuk 2 projektcége hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött a szerb állami EPS-szel. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter a beruházást a szerb megújulóenergia-piac érettebb és dinamikusabb fejlődési szakaszának kiemelkedő projektjeként méltatta.
Szeptember 16-án Szöulban rendezték meg az első Közép-Ázsia–Koreai Köztársaság csúcstalálkozót, amelyen I Dzsemjong dél-koreai elnök a régió mind az öt államfőjével tárgyalt. A 2007-ben külügyminiszter-helyettesi szinten létrehozott, 2019 óta miniszteri szinten működő együttműködési fórumot a felek államfői szintre emelték. Elfogadták a Szöuli Nyilatkozatot, és megállapodtak abban, hogy kétévente tartanak csúcstalálkozót. A következő eseménynek 2028-ban Kazahsztán ad otthont, a köztes években pedig miniszteri találkozókon tekintik át a vállalások végrehajtását és készítik elő a következő csúcstalálkozót. A találkozókat számos kétoldalú megállapodás és szándéknyilatkozat kísérte. Szeptember 14-én első alkalommal rendezték meg a C5+1 ipari miniszteri találkozót is, amelyen új konzultációs mechanizmust hoztak létre az ipari és ellátásilánc-együttműködés erősítésére. A kritikus ásványok szintén kiemelt szerepet kaptak.
A dél-koreai elnök egy „új Selyemút” megteremtését szorgalmazta, Savkat Mirzijojev üzbég elnök pedig regionális beruházási szövetség létrehozását javasolta a kritikus ásványok teljes értékláncának fejlesztésére. Tokajev kazah elnök pedig hangsúlyozta, hogy a dél-koreai stratégiai listán szereplő tíz ásvány mindegyike megtalálható Kazahsztánban. 2025-ben a Dél-Korea és Közép-Ázsia közötti áruforgalom először haladta meg a tízmilliárd dollárt: a dél-koreai export 8,67 milliárd, a régióból származó import pedig 1,39 milliárd dollárt tett ki. A megállapodások hosszabb távú jelentőségét az mutatja majd meg, hogy elősegítik-e a helyi feldolgozóipar és a magasabb hozzáadott értékű termelés fejlődését, vagy Közép-Ázsia továbbra is elsősorban nyersanyagforrás marad.
A kazah és a dél-koreai felek mintegy 19 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást írtak alá. A kétoldalú kapcsolatokat „jövőorientált, átfogó stratégiai partnerség” szintjére emelték. A 19 milliárd dolláros csomag különböző előkészítettségű projekteket foglal magában, amelyek közül mintegy 11 milliárd dollár értékű beruházás kapcsolódik a Samruk-Kazyna állami vagyonalaphoz. A tervek között szerepel egy évi ötmilliárd köbméter kapacitású karacsaganaki gázfeldolgozó üzem, a pavlodari finomító kapacitásának évi kilencmillió tonnára emelése, valamint a Doosan Enerbility részvétele egy 1 GW-os türkisztáni erőműprojektben. A dél-koreai YPP Kelet-Kazahsztánban egy mintegy kétmilliárd dolláros zöldhidrogén- és zöldammónia-komplexum lehetőségét is vizsgálja. A hozzávetőleg 1 GW megújulóenergia-kapacitásra épülő projekt évente akár 55 ezer tonna hidrogént vagy 310 ezer tonna zöldammóniát termelhetne, megvalósítása azonban a gazdasági életképességétől függ. A nukleáris együttműködésről szóló memorandum nem jelenti a dél-koreai reaktortechnológia kiválasztását.
A grúz gazdasági és fenntartható fejlődésért felelős miniszter szeptember 17-én bejelentette, hogy több hónapos tárgyalásokat követően Georgia és Azerbajdzsán megállapodott a Baku–Supsa olajvezeték teljes körű üzemeltetéséről. A miniszter szerint a megállapodás gazdasági és stratégiai jelentőséggel egyaránt bír, mivel tovább erősíti Georgia szerepét a Kaszpi-tenger térségéből származó energiahordozók Európába irányuló szállításában. Kvrivishvili kiemelte a Fekete-tenger alatti villamosenergia-kábel, valamint az Azerbajdzsánt, Georgiát, Törökországot, Bulgáriát és Romániát összekapcsoló zöldenergia-folyosó jelentőségét is. A bejelentés egyelőre nem tartalmaz részletes adatokat a vezeték várható forgalmáról, kapacitás-kihasználtságáról vagy az üzemeltetés ütemezéséről. A fejlemény ugyanakkor illeszkedik Georgia azon törekvéséhez, hogy erősítse tranzitszerepét a Kaszpi-térség és Európa közötti energetikai összeköttetésekben.
Biztonság- és védelempolitika
Az Egyesült Államok iráni háborújának költségei a friss becslések szerint mintegy 38 milliárd dollárra rúgnak, miközben a konfliktus jelentősen csökkentette az amerikai hadsereg stratégiai lőszerkészleteit. A Pentagon jelentése szerint a háború rámutatott az amerikai hadiipar kapacitásának korlátaira, különösen a rakétahajtóművek, robbanóanyagok és hajtóanyagok gyártásában, valamint a szakképzett munkaerő hiányára. A Pentagon ugyan igyekszik növelni a termelési kapacitást, de ennek megvalósítása hosszabb időt igényel. A jelentés egyben az első hivatalos amerikai kormányzati elismerés arról, hogy a konfliktus során jelentős lőszerhiány alakult ki. Közben a Fehér Ház továbbra is támogatja Pete Hegseth védelmi minisztert, akivel szemben egy republikánus képviselő elszámoltatási eljárást kezdeményezett.
A szaúdi légvédelem szeptember 15-én elfogott és megsemmisített egy jemeni húszik által indított drónt, még mielőtt az beléphetett volna Mekka légterébe. A drónt Mekka déli részén semmisítették meg. A szaúdi koalíció szerint ez a második alkalom, hogy a húszik Mekkát próbálták célba venni. Rijád hangsúlyozta, hogy a szent hely és a zarándokok biztonsága kiemelt fontosságú. Az esetet több arab és muszlim ország, valamint az Iszlám Együttműködési Szervezet is elítélte, és támogatásáról biztosította Szaúd-Arábiát. A térség országai arra figyelmeztettek, hogy a támadások fokozódása veszélyezteti a regionális biztonságot és stabilitást.
Százak tüntettek a szíriai kurd többségű Kamisliban a megemelt üzemanyagárak ellen, miközben az ország északi, északnyugati és északkeleti részén már több napja zajlanak tiltakozások. A szíriai hatóságok a gázolaj árát 40, a benzinét pedig 26 százalékkal emelték, amit a közel-keleti háború miatt megugró világpiaci energiaárakkal indokoltak. A tüntetők szerint az intézkedés elsősorban a gazdákat, munkásokat, diákokat és a szegényebb lakosságot sújtja. A térségben találhatók Szíria legnagyobb olaj- és gázmezői, amelyek idén kerültek kormányzati ellenőrzés alá a kurd erőkkel kötött integrációs megállapodást követően. A tiltakozások jelentősége különösen nagy, mivel ilyen demonstrációkra az Aszad-rendszer 2024 végi bukása óta nem került sor.
A Száhel fokozódó instabilitása és a határokon átnyúló biztonsági fenyegetések súlyosbodása miatt Algéria újból a Száhel-övezethez való közeledés mellett döntött. Ennek keretében felismerte, hogy a 2025 áprilisi drónincidens nyomán kialakult algériai-mali konfliktus fenntartása stratégiailag tarthatatlan, ezért az elmúlt hónapokban a szomszédos Malival megromlott viszonyának rendezésére törekszik. A hivatalos diplomáciai kapcsolatok júliusi újraindítását követően Sifi Ghrieb algériai miniszterelnök szeptember 14-én Bamakóba látogatott a biztonsági és gazdasági együttműködés felélesztése érdekében. A felek továbbá egy új együttműködési ütemterv kidolgozásáról és a regionális integrációs infrastrukturális projektek (pl. transz-szaharai autópálya és a transzszaharai optikai hálózat) Mali területére történő kiterjesztéséről is megállapodtak. Emellett megkezdték Assimi Goïta tervezett algériai látogatásának előkészületeit is. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a mali elnök hatalomra kerülését követően szakított nyugati partnereivel, és Oroszországgal épített ki szoros biztonsági partnerséget. Ezért Algír nem léphet fel közvetlen versenytársként Moszkvával szemben, így a hagyományos befolyásának visszaszerzésére a diplomáciára, a közvetítésre és a határ menti koordinációra kell támaszkodnia. Algéria az előző hónapokban a terrorizmus által jelentős mértékben sújtott Nigerrel és Burkina Fasóval is megkezdte kapcsolatainak rendezését.
Az Interpol által koordinált, háromhetes Phoenix elnevezésű terrorellenes műveletben az észak-afrikai országok közül Marokkó, Algéria és Tunézia is részt vett. A határokon végzett több mint 700 ezer ellenőrzés során többek között egy 2022-es toulouse-i lövöldözés egyik gyanúsítottját is letartóztatták. A lefoglalt áruk (luxusautók, Captagon-tabletták, metamfetamin és dohánytermékek) rámutatnak, hogy a Maghrebben a terrorizmus finanszírozási csatornái szorosan összefonódnak a csempészettel. A műveletet teljes egészében női rendőrök irányították az Európai Unió által támogatott Momentum-MENA projekt keretében.
A tripoli székhelyű Nemzeti Egység Kormánya (GNU) és a nigeri junta tárgyalásokat folytat egy katonai folyosó megnyitásáról, amelyen keresztül felszerelést juttatnának el a dél-líbiai Mohamed Wardougou tebu hadúr csoportjához (SLOR). A nyugat-líbiai erőközpont taktikai partnerként tekint a tebukra, és arra törekszik, hogy az együttműködésnek köszönhetően mérsékelheti a Khalifa Haftar által vezetett Líbia Nemzeti Hadsereg (LNA) fezzáni befolyásszerzését. A nigeri junta részéről a GNU-hoz közeledést elsősorban saját hatalmi túlélése, a belső biztonsági fenyegetések elhárítása és a regionális szövetségi rendszer átalakulása (az Algériához való közeledés) vezérli. Mindez jól mutatja a politikai-katonai erőegyensúly gyors ütemű átalakulását, mivel a tebuk korábban az LNA-val működtek együtt.
A Kárpáti Nyolcak csúcstalálkozóján tárgyalt egymással Dan Barna román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A megbeszélés során a felek több biztonsági és humanitárius kérdést is érintettek. Továbbá megegyeztek arról is, hogy közös részvétel a SAFE programban, illetve a két ország dróngyártásának összehangolása. Az együttműködés a jövőben nagymértékben erősítheti a román–ukrán kétoldalú kapcsolatokat.
Rumen Radev miniszterelnök vezetésével összeült a bolgár nemzetbiztonsági tanács az EMCO fegyvergyárakban történt robbantásokat követően. Az Ukrajnát lőszerrel ellátó gyár két telephelyén augusztus 10-én és szeptember 12-én történtek robbantások, amelyekben több raktár is megsemmisült. A Nemzetbiztonsági Tanács döntése alapján a Belügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Ügynökség felülvizsgálják a létesítmények biztonsági állapotát és az esetleges problémákra ajánlásokat fogalmaznak meg. Dimitar Stoyanov védelmi miniszter bejelentette, hogy az ország legalább 10 drónelhárító rendszert vásárol az Európai Unió SAFE programján keresztül.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Hamad bahreini király Athénban tárgyaltak regionális gazdasági és biztonsági kérdésekről. A görög miniszterelnök szerint a két ország elkötelezett a régió biztonsági helyzetének megerősítése mellett, illetve Görögország kész bővíteni gazdasági kapcsolatait az Öböl menti országokkal.
Az Észak-atlanti Tanács szeptember 15-i ülésén Özkan Ulutaş török vezérőrnagy, a KFOR parancsnoka számolt be a misszió tevékenységéről. Elmondta, hogy a koszovói biztonsági helyzet folyamatos javulására tekintettel zajlik a KFOR jelenlétének optimalizálása. A folyamat feltételekhez kötött, fokozatos, és a biztonsági helyzet romlása esetén teljes mértékben visszafordítható. A misszió ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatán alapuló mandátuma – a biztonságos környezet és a mozgásszabadság fenntartásának támogatása – nem változik. Ulutaş várhatóan október közepén fejezi be parancsnoki megbízatását, utódja Roberto Vergori olasz vezérőrnagy lesz. A NATO egyúttal megerősítette támogatását a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálását célzó, uniós közvetítéssel zajló párbeszéd iránt. A szövetség szerint a KFOR továbbra is megfelelő állománnyal, felszereléssel, felkészültséggel és készenléttel rendelkezik majd feladatai ellátásához.
Humanitárius helyzetkép
A szíriai menekültek hazatérése továbbra is folytatódik Jordániából, bár az önkéntes visszatérések üteme a 2024 decemberi Aszad-rendszer bukása utáni kezdeti növekedést követően lelassult. A jordániai menekülttáborokban jelenleg több mint 77 ezer ember él, közülük mintegy 45 ezren a zaatari, 31 ezren pedig az azraki táborban. A regisztrált menekültek 93,7 százaléka szíriai. A jordániai belügyminisztérium szerint 2024. december 8. óta több mint 231 ezer szíriai tért vissza véglegesen hazájába, miközben az országban továbbra is mintegy egymillió szíriai tartózkodik. A hazatérők számára továbbra is komoly aggodalmat jelent a szíriai gazdasági helyzet és egy esetleges újabb belső konfliktus.
Kultúra, művészet és tudomány
Mohamed Seghir Saadaoui algériai oktatási miniszter júliusi bejelentése alapján a jövő tanévtől kezdődően az angol nyelv mint idegen nyelv oktatását már az általános iskola harmadik évétől bevezetik, míg a franciáét egy évvel elhalasztanák, így csupán a negyedik évtől tanítanák. Hozzátette, bár a francia oktatása a gimnáziumokban változatlan marad, az angol szerepét jelentősen meg fogják erősíteni a középiskolákban a nagyobb óraszámnak és a szigorúbb vizsgakövetelményeknek köszönhetően. Abdelmajid Tebboune elnök érvelése szerint az angol a tudomány univerzális nyelve, ezért nagyobb súlyt kell helyezni az oktatására. Az elnöki határozat fogadtatása vegyes: míg a támogatók szerint az a nyelvreform jobb tanulási és munkalehetőségeket teremt a tanulók számára, a kritikusok meggyőződése szerint a döntés politikai természetű és elhamarkodott, ezért nem fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket. A kormány azonban kitart az álláspontja mellett, az oktatási minisztérium szeptember 16-i közleménye megerősítette nyelvi reformmal kapcsolatos döntést. Az angol nyelv bevezetése Algéria közoktatásának elsődleges idegen nyelveként történelmi jelentőségű fordulópont az oktatásügyben, és egyúttal újra felszínre hozta a francia gyarmati múlt örökségéről szóló feszült vitákat. A Nemzetközi Frankofón Szervezet (Organisation internationale de la Francophonie, OIF) adatai szerint Algéria Franciaország és a Kongói Demokratikus Köztársaság után a világ harmadik legnagyobb frankofón országa, ahol a becslések szerint a lakosság egyharmada, 15,6 millió ember beszél franciául.
-
Radaron
Elemzések
Hackertámadás Marokkóban: 70 ezer rendőr és ügynök adata szivároghatott ki (F1, F2)
Az algériai kötődésű Jabaroot hackercsoport augusztus 24-én a Telegramon tette közzé Marokkó európai képviseleteinél és stratégiai intézményeinél dolgozó rendőrök és hírszerzők adatait. A kiszivárgatott lista csaknem 70 ezer, a rendőrségnek (DGSN) vagy a belső elhárításnál (DGST) dolgozó személy személyes információit tartalmazza, köztük magas rangú tisztviselőékét, köztük a két szervezet vezetőjéét is, aki egyben VI. Mohamed király nemzetbiztonsági főtanácsadója is. A marokkói hatóságok ellenek ellenére határozottan cáfolják a kibertámadás tényét, és a személyes adatok kiszivárgását olyan régi fájlokra vezették vissza, amelyek egykor biztosítótársaságok és társadalombiztosítási szervek birtokában voltak. A Le Monde és a Middle East Eye elemzése két lehetséges szcenáriót vázol fel a történtekkel kapcsolatban. Teljes egészében külső (algériai) támadás esetén az adatok kiszivárogtatásának célja a politikai nyomásgyakorlás, a pszichológiai hadviselés és a marokkói állami hitelesség aláásása a közeledő szeptemberi választások előtt. Egy másik elképzelés szerint azonban az sem zárható ki, hogy a szivárogtatásban olyan marokkói titkosszolgálati ügynökök is érintettek lehetnek, akik a DGST-vel szakítva Európában telepedtek le és a marokkói biztonsági intézmények vezetésének megváltoztatását követelik. A Jabaroot “OpCeuta” elnevezésű támadására a ceutai migrációs válság nyomán került sor, és a hackerek most azzal fenyegetőznek, hogy leleplezik a marokkói titkosszolgálat érintettségét a tömeges határátlépések megszervezésében. A csoport további érzékeny dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is kilátásba helyezték, ezek közé tartozik a marokkói állam által végzett, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt célzó izraeli Pegasus szoftverrel végzett lehallgatások is. A Jabaroot korábban már többször is célba vette Marokkó hivatalos szerveit: 2025 áprilisában a társadalombiztosítási alapot (CNSS), júniusban pedig a földhivatal (ANCFCC) és az igazságügyi minisztérium rendszereit törték fel, milliók adatait kiszivárogtatva. A marokkói hatóságok minden esetben tagadták az adatszivárgás tényét.
-
Érdekességek
Az MI hajtja a globális zöldmezős beruházásokat
A globális vállalatok 2026 első felében 538 milliárd dollárnyi határokon átnyúló zöldmezős beruházást jelentettek be. A legtöbb tőke, 139,3 milliárd dollár a kommunikációs ágazatba áramlott, ennek több mint 94 százaléka adatközpont-fejlesztésekhez kapcsolódott.
A megújuló energia 73,3 milliárd, a szén-, olaj- és gázipar 44,7 milliárd, a félvezetőipar pedig 38,8 milliárd dollárt vonzott. A rangsor jól mutatja, hogy az MI-beruházási hullám az adatközpontokon túl az energiaellátást, a chipgyártást, az elektronikai ipart és a logisztikát is ösztönzi. Az adatok kizárólag új projektekre vonatkoznak, a felvásárlásokat és vállalatközi hiteleket nem tartalmazzák.
Magyarország a világ élmezőnyében a szántóföldek arányát tekintve
A Világbank 2023-as adatai szerint Bangladesben a legmagasabb a szántóföldek teljes területhez viszonyított aránya, 60,6 százalék. Ezt Dánia követi 59,1, majd Ukrajna és Moldova 56,8 százalékkal. Magyarország 45,4 százalékos arányával a világranglista kilencedik helyén áll.
A magas arány nem feltétlenül jelent nagyobb mezőgazdasági területet vagy termelékenységet: azt mutatja meg, hogy az adott ország területének mekkora része alkalmas ideiglenes növénytermesztésre, kaszálásra, legeltetésre vagy átmenetileg parlagon hagyott földként való hasznosításra.
Így csökkent az Egyesült Államok függése az OPEC olajától
Az Egyesült Államok OPEC-ből származó kőolajimportja 2008 és 2025 között 84 százalékkal, napi 5,42 millió hordóról 860 ezer hordóra esett. A fordulatot elsősorban a palaolaj-kitermelés felfutása és a hazai termelés növekedése tette lehetővé. Ezzel párhuzamosan Kanada vált az amerikai olajimport legfontosabb forrásává: az OPEC részesedése a vizsgált importforrásokon belül 55-ről 14 százalékra csökkent.
\
A szerzőről
A Gefyra csapata
Szerkesztőség
A Gefyra csapat kollektív szerzői aláírása.