Média

A világ ismét Iránra figyel – és arra, hogy Washington miként reagál. Miközben a közvetlen katonai konfrontáció veszélye tovább erősödött, a gazdasági nyomásgyakorlás és a szankciós eszközök alkalmazása is új szintre lépett. Mindez nem csupán biztonságpolitikai kérdés. Minden, ami Iránnal történik, alapvetően hat a globális olajpiac stabilitására. A konfliktus további erősödését a benzinárakban is megérezzük majd. Benkő-Kovács Blanka írása a Növekedés.hu oldalán jelent meg.

Pakisztán védelmi minisztere néhány héttel ezelőtt arról beszélt, hogy még a ramadán kezdete előtt célzott csapásokat mérhetnek Afganisztánra, mert az ott működő militáns szervezetek közvetlen fenyegetést jelentenek Pakisztán számára. A böjti hónap már megkezdődött, ám a pakisztáni kormány és a kabuli tálib vezetés közötti feszültség nem csillapodott. Alapítónk, Benkő-Kovács Blanka cikke az Index.hu oldalán jelent meg.

Megkezdődött a muszlimok szent böjti hónapja, a ramadán, ami idén különösen feszült időszakot jelez előre Jeruzsálemben. A témával kapcsolatban Tárik Meszár cikke a Növekedés oldalán jelent.

Iránban példátlan válság alakult ki, amihez a politikai és gazdasági tényezőkön túlmenően a környezeti problémák, főképpen a szárazság és a vízhiány is hozzájárultak.

Donald Trump és Benjamin Netanjahu Washingtonban háromórás megbeszélésen az iráni atomprogramról és a gázai helyzetről egyeztetett. Kérdéses, meddig erőlteti az USA az Iránnal történő tárgyalásokat, miközben a hadihajók telepítése a térségbe katonai lépéseket sem zár ki.

Irán és az Egyesült Államok Ománban ült tárgyalóasztalhoz Teherán nukleáris programjáról; a felek egyelőre nem jutottak érdemi előrelépésre, ugyanakkor újabb fordulót terveznek a következő napokban.

Bár az ország számos térségében a hatalmi kontroll gyakran változott, az ópium sokoldalú szerepe állandó maradt. Ezt a status quót változtatta meg a tálibok második hatalomátvétele.

A Diversification Without Illusions sorozat első része Törökország szerepét elemzi az európai energiabiztonság szempontjából.

Tárik Meszár a Portfolio.hu oldalán megjelent elemzésében kifejtette, hogy az olaj kitermelése a 2011-ben kirobbant polgárháború nyomán omlott össze, ám Bassár el-Aszad rendszerének 2024 decemberi bukását követően újfent lehetővé vált a külföldi cégek bevonása az olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar helyreállításába.

Tárik Meszár legújabb elemzésében az amerikai elnök Béketanáccsal kapcsolatos terveit járta körbe. Mostanra több tucat állam jelentette be csatlakozási szándékát a testülethez. A közel-keleti régióból olyan országok neve merült fel, mint Izrael, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jordánia, Katar és Egyiptom, ami jól mutatja, hogy Washington a projektet a térség stabilizálására szeretné használni.

Tárik Meszár a legfrissebb, Indexen megjelent elemzésében az új nemzetközi testület megalakításával kapcsolatos körülményeket, valamint az ún. hídállamok szerepét is megvizsgálta.

Tárik Meszár a Hit Rádió műsorában elemezte a Közel-Kelet váratlan fordulatait. Szó esett a szíriai kormányerők és az SDF közötti feszültségekről, valamint a gázai helyzet legfrissebb fejleményeiről és azok várható következményeiről.

A cikk áttekinti a Middle Corridor jelentőségét mint Kína és Európa közötti alternatív áruszállítási útvonalat, amely a Kaukázuson és Törökországon keresztül köti össze a kontinenseket.

A cikk azt vizsgálja, miért akadoznak a Kaszpi-tengert átszelő infrastrukturális és energiaprojektek, rámutatva arra, hogy a jogi bizonytalanságok, vitatott határkérdések, politikai érdekek és a beruházási kiszámíthatatlanság egyaránt gátolják a megvalósulást még akkor is, ha a technikai lehetőségek adottak.

Elhúzódó tüntetéshullám, mélyülő társadalmi és gazdasági válság, kívülről érkező fenyegetések. Arról, hogy mi történik és mi várható Iránban Benkő-Kovács Blanka a CentrumTV-ben beszélt.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk az iráni tüntetésekről az ATV híradójában beszélt.

Donald Trump azonnali hatállyal 25 százalékos büntetővámot vezetett be minden olyan országra, amely üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal. Az amerikai elnök katonai beavatkozással fenyegetett, miközben Teherán tárgyalási lehetőséget keres az Egyesült Államokkal. Tárik Meszár a Trend FM reggeli műsorában beszélt az iráni demonstrációk legfrissebb fejleményeiről.

Miközben az iráni rezsim próbálja féken tartani az országos méretűvé vált és egyre véresebb tüntetéshullámot, a perzsa állam száműzetésben élő koronahercege megkísérli kulcsfigurává pozicionálni magát hazája jövőjében. Tárik Meszár írása az index.hu oldalán jelent meg.

December 28-a óta Irán-szerte tartanak a tüntetések. A jelenlegi megmozduláshullám közvetlen kiváltó oka a súlyos infláció és a riál történelmi mélypontra zuhanása a dollárral szemben. A háttérben ugyanakkor a vízválság, és természetesen a politikai hatalommal szembeni folyamatosan mélyülő társadalmi elégedetlenség is meghúzódik – fogalmazott a Trend FM-nek adott interjújában Benkő-Kovács Blanka.

Míg Európa több országában erős biztonsági intézkedések árnyékolják be az adventi ünnepségeket, addig a gyakran intoleránsnak tartott Közel-Keleten egyre nyitottabban és békésebben ünnepelnek. A cikk Németország karácsonyi vásárainak biztonsági protokolljait hasonlítja össze a Közel-Kelet egyre toleránsabb karácsonyi ünneplésével, beleértve Irakot, Szaúd-Arábiát és Betlehemet.

A témával kapcsolatban Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Trend FM-nek adott telefonos interjút. Az izraeli légierő ismét támadást indított libanoni területek ellen.

Izrael és a Hezbollah között 2024 novemberében kötött tűzszünet nem jelentette a felek közötti feszültségek végét. Éppen ellenkezőleg, ugyanis a Hezbollah vezetője, Naím Kászim most ismét súlyos üzenetet küldött.

A szeptember végén életbe lépő tűzszünet óta a Hamász újra kiterjesztette ellenőrzését Gázában, miközben a terület jövőjével kapcsolatos amerikai tervek elakadtak. A gázaiak mindezt már a mindennapjaikban is érzik.

A témával kapcsolatban Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Bama.hu-nak és a Dunántúli Naplónak nyilatkozott. Munkatársunk kifejtette, hogy az európai biztonsági szolgálatok többsége úgy látja, hogy a fenyegetettség szintje közepes vagy emelt.

A katari célpontot ért izraeli támadás kapcsán Tárik Meszár kutatási vezetőnket az ATV Start műsorvezetői kérdezték.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a Közel-Kelet jövőjéről és Trump lehetséges szerepéről.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Mandinernek adott interjút, amelyben Szíria jelenlegi helyzetéről, az Aszad utáni időszakról és az ország előtt álló kihívásokról beszélt. Szó volt a kurd kérdésről, Oroszország és Törökország szerepéről, valamint arról is, milyen esélyei vannak a békés rendezésnek.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Kossuth Rádió vendége volt, ahol a Hamász és Izrael közötti békekötést, és annak lehetséges következményeit elemezte.

A 2021-es amerikai kivonulás és a tálib hatalomátvétel óta egyre romlik a helyzet Afganisztánban. Az új vezetés hatalmának megszilárdítása érdekében hozott intézkedések a világ egyik legszigorúbb, diszkriminatív rendszerét építették ki, miközben az ország súlyos humanitárius és gazdasági válsággal küzd.