Média

Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő a Vasárnap.hu-nak adott interjújában az amerikai támadás lehetséges következményeit elemzi, köztük egy széleskörű regionális háború és egy iráni polgárháború lehetőségét.

Tárik Meszár az Indexen megjelent cikkében az öböl menti arab államok Iránnal kapcsolatos álláspontjának változását elemzi az amerikai konfliktus tükrében.

Az Egyesült Államok mindezidáig ragaszkodott ahhoz, hogy csak légicsapásokkal gyengíti Teheránt. A napokban viszont amerikai tisztviselők azt nyilatkozták, hogy a Pentagon egy lehetséges szárazföldi hadműveletre készül Iránban, amelynek célja a Kharg-sziget elfoglalása lehet.

A cikk Törökország növekvő tranzit- és elosztószerepét elemzi az európai energiaellátás diverzifikálásában és a türk országok energiapotenciáljának kiaknázásában.

Tárik Meszár a Trend FM reggeli élő műsorában nyilatkozott az iráni háború legfrissebb fejleményeiről és a konfliktus esetleges kimeneteléről.

Tárik Meszár a Portfolio.hu oldalán jelent meg. Leírta, hogy a folyamatban lévő harcok bebizonyítják, hogy a régió energia-infrastruktúrája sérülékeny. Az öböl menti arab országok gazdasága nagymértékben támaszkodik a fosszilis energiahordozók exportjára. Hozzátette, hogy legfontosabb bevételi forrásuk most veszélybe került, mivel Irán igyekszik megakadályozni az olajtankerek áthaladását a Hormuzi-szoroson. Így a globális olajkereskedelem is érintetté vált, és jelenleg is több száz olajtanker vesztegel a térségben, mivel a hajózási társaságok nem vállalják az áthaladás kockázatát a kritikus szakaszokon.

Benkő-Kovács Blanka az Indexen megjelent cikkében az iráni háború etnikai dimenzióit, különösen a beludzs és kurd kisebbségek szerepét elemzi a térség biztonsági folyamataiban.

Az eddigi események alapján vajon az USA számára az iráni hadjárat sikernek számít, vagy inkább kudarcnak? Ilyen kérdéseket feszegetett Tárik Meszár a Trend FM reggeli műsorában.

A cikk Ali Khamenei halálát és fia, Mojtaba Khamenei utódlását, valamint az új vezető legitimációjával kapcsolatos belső és nemzetközi kihívásokat, illetve a kialakult geopolitikai helyzetet elemzi.

Irak az év elején 500 megawatt villamos energiát kapcsolt országos hálózatába az Öböl Menti Együttműködési Tanács (ÖET) országaiból, amely lépéssel a téli szezonban növekvő villamosenergia-igényét hivatott kielégíteni. A régiós államokból való pótlás azonban csak pillanatnyi megoldást jelent, és a megfelelő intézkedések elmaradása baljós képet vetít előre. Tárik Meszár cikke a Portfolio.hu oldalán jelent meg.

Kezdetben sokan úgy vélték, hogy a muszlim államok – ha csak elviekben is – Iránt támogatják a jelenlegi közel-keleti konfliktusban. Az őket ért támadások és a gazdasági károk hatására azonban egyre határozottabban lépnek fel a perzsa országgal szemben.

Tárik Meszár a Trend FM-nek nyilatkozott az iráni konfliktus legfrissebb fejleményeiről. A részletek a hivatkozásra kattintva érhetők el.

Tárik Meszár elemzése az aktuális iráni helyzetről, az Egyesült Államok és Izrael stratégiájáról.

Az arab államokban nagy riadalmat keltett, amikor az Egyesült Államok és Izrael szombat reggel offenzívát indított Irán ellen, és hamar önmérsékletre szólították fel az érintett feleket. Azonban miután egyes arab országokra is katonai csapásokat mért a perzsa állam, a retorikájuk is pillanatok alatt gyökeresen megváltozott.

Egyetlen nap alatt új korszak kezdődött a Közel-Keleten: az Egyesült Államok és Izrael katonai csapást mért Iránra, a válaszcsapások pedig már több országot érintenek. A konfliktusba a Hezbollah is bekapcsolódott, miközben a Hormuzi-szoros lezárásának lehetősége megrengette az olajpiacot. A Money Talks friss adásában alapítónk, Benkő-Kovács Blanka Nagy Dáviddal beszélget.

A jelenleg zajló konfliktusok olyan globális energiapiaci bizonytalanságot teremtenek, amely egy importfüggő országot, mint Magyarország, szükségszerűen érzékenyen érint. Az ukrajnai és a legújabb közel-keleti háború együttesen egy rendkívül instabil helyzetet teremt, amely mind a pénzügyi piacokra, mind az energiabiztonságra is hatással van.

Törökország döntő lépést tett afelé, hogy a globális energiaszíntér meghatározó szereplőjévé váljon, miután mélytengeri fúróhajóját nemrégiben Szomáliába küldte. Ankara terjeszkedése egy szélesebb körű stratégiára világít rá, amely mögött ambiciózus törekvések állnak. Tárik Meszár cikke a Növekedés.hu oldalán jelent meg.

Vannak olyan személyek, akik támogatják az iráni rezsimet itt, Európában. Tartani lehet attól, hogy támadások, akár terrortámadások történnek nagykövetségek, amerikai, izraeli érdekeltségek ellen – mondta a Vasárnap.hu-nak Tárik Meszár.

Bár Trump elnök azt ígérte, hogy az iráni konfliktus négy héten belül befejeződik, Tárik Meszár szakértőnk az Index Kibeszélő című műsorában egyértelművé tette: az iráni haderő elég komoly ahhoz, hogy hosszabb távon ellenálljon, és a vezetők likvidálása sem fogja térdre kényszeríteni a 93 milliós országot.

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül. A témával kapcsolatban Benkő-Kovács Blanka cikke a Portfolio.hu oldalán jelent.

Izrael és az Egyesült Államok tegnap reggel több támadást indítottak Irán ellen, amelynek elsődleges célpontjai között a politikai és katonai vezetés kulcsszereplői voltak. A Közel-Kelet elmúlt évtizedeinek egyik legveszélyesebb katonai eszkalációjával néz szembe.

A víz napjaink egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt nemzetbiztonsági kérdése. A Világbank adatai szerint az évtized végére a globális édesvíz-kereslet 40%-kal haladhatja meg a rendelkezésre álló kínálatot. Ez egyértelművé teszi, hogy a vízválság nem kezelhető másodlagos problémaként. Különösen igaz ez a Közel-Kelet és Közép-Ázsia térségére, ahol az éghajlati adottságok, a demográfiai növekedés, valamint az ipari és mezőgazdasági vízigény együttesen komoly strukturális kihívásokat eredményeznek. Vannak azonban kifejezetten sérülékeny országok, ahol a vízhiány már nem csupán környezeti vagy gazdasági kérdés, hanem közvetlen biztonsági kockázattá vált. Ilyen Irán és Üzbegisztán is. A két országban ugyanakkor a vízhez kapcsolódó társadalmi elégedetlenség és politikai feszültség eltérő mintázatot mutat. Benkő-Kovács Blanka új, a témát elemző véleménycikke az LCTS honlapján jelent meg.

Üzbegisztán meghatározó szereplőként emelkedik ki Közép-Ázsiában: földgázkészletekkel és növekvő megújulóenergia-kapacitásokkal rendelkezik. Alapítónk írása az LCTS oldalán jelent meg.

Közép-Ázsia stabilitását egyre kevésbé a nagyhatalmi erőviszonyok, sokkal inkább a rendelkezésre álló erőforrások határozzák meg. Alapítónk írása a Növekedés oldalán jelent meg.

Nemzeti ünnepet tartottak február 17-én Líbiában a Moammer Kaddáfi rendszere elleni felkelés 15. évfordulója alkalmából. Mi történt az elmúlt másfél évtizedben, hol tart most a jelentős olajtartalékokkal is rendelkező arab ország? Tárik Meszár elemzése a Növekedés oldalán jelent meg.

A világ ismét Iránra figyel – és arra, hogy Washington miként reagál. Miközben a közvetlen katonai konfrontáció veszélye tovább erősödött, a gazdasági nyomásgyakorlás és a szankciós eszközök alkalmazása is új szintre lépett. Mindez nem csupán biztonságpolitikai kérdés. Minden, ami Iránnal történik, alapvetően hat a globális olajpiac stabilitására. A konfliktus további erősödését a benzinárakban is megérezzük majd. Benkő-Kovács Blanka írása a Növekedés.hu oldalán jelent meg.

Pakisztán védelmi minisztere néhány héttel ezelőtt arról beszélt, hogy még a ramadán kezdete előtt célzott csapásokat mérhetnek Afganisztánra, mert az ott működő militáns szervezetek közvetlen fenyegetést jelentenek Pakisztán számára. A böjti hónap már megkezdődött, ám a pakisztáni kormány és a kabuli tálib vezetés közötti feszültség nem csillapodott. Alapítónk, Benkő-Kovács Blanka cikke az Index.hu oldalán jelent meg.

Megkezdődött a muszlimok szent böjti hónapja, a ramadán, ami idén különösen feszült időszakot jelez előre Jeruzsálemben. A témával kapcsolatban Tárik Meszár cikke a Növekedés oldalán jelent.

Iránban példátlan válság alakult ki, amihez a politikai és gazdasági tényezőkön túlmenően a környezeti problémák, főképpen a szárazság és a vízhiány is hozzájárultak.

Donald Trump és Benjamin Netanjahu Washingtonban háromórás megbeszélésen az iráni atomprogramról és a gázai helyzetről egyeztetett. Kérdéses, meddig erőlteti az USA az Iránnal történő tárgyalásokat, miközben a hadihajók telepítése a térségbe katonai lépéseket sem zár ki.

Irán és az Egyesült Államok Ománban ült tárgyalóasztalhoz Teherán nukleáris programjáról; a felek egyelőre nem jutottak érdemi előrelépésre, ugyanakkor újabb fordulót terveznek a következő napokban.

Bár az ország számos térségében a hatalmi kontroll gyakran változott, az ópium sokoldalú szerepe állandó maradt. Ezt a status quót változtatta meg a tálibok második hatalomátvétele.

A viszontagságos időket átélt Szíria újbóli egységesülését igyekszik elősegíteni két nagyhatalom, ami miatt különösen a kurdok helyzete vált kérdésessé. Ahmed al-Sharaa szíriai elnök az elmúlt napokban az amerikai és orosz elnökkel is tárgyalt, és ezeken a megbeszéléseken sorsdöntő kérdésekről egyeztettek. Míg Moszkva új alapokra kívánja helyezni a Damaszkusszal való viszonyát, addig Washington átrendezi saját szövetségi rendszerét.

A Diversification Without Illusions sorozat első része Törökország szerepét elemzi az európai energiabiztonság szempontjából.

Tárik Meszár a Portfolio.hu oldalán megjelent elemzésében kifejtette, hogy az olaj kitermelése a 2011-ben kirobbant polgárháború nyomán omlott össze, ám Bassár el-Aszad rendszerének 2024 decemberi bukását követően újfent lehetővé vált a külföldi cégek bevonása az olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar helyreállításába.

Tárik Meszár legújabb elemzésében az amerikai elnök Béketanáccsal kapcsolatos terveit járta körbe. Mostanra több tucat állam jelentette be csatlakozási szándékát a testülethez. A közel-keleti régióból olyan országok neve merült fel, mint Izrael, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jordánia, Katar és Egyiptom, ami jól mutatja, hogy Washington a projektet a térség stabilizálására szeretné használni.

Tárik Meszár a legfrissebb, Indexen megjelent elemzésében az új nemzetközi testület megalakításával kapcsolatos körülményeket, valamint az ún. hídállamok szerepét is megvizsgálta.

Tárik Meszár a Hit Rádió műsorában elemezte a Közel-Kelet váratlan fordulatait. Szó esett a szíriai kormányerők és az SDF közötti feszültségekről, valamint a gázai helyzet legfrissebb fejleményeiről és azok várható következményeiről.

A cikk áttekinti a Middle Corridor jelentőségét mint Kína és Európa közötti alternatív áruszállítási útvonalat, amely a Kaukázuson és Törökországon keresztül köti össze a kontinenseket.

A cikk azt vizsgálja, miért akadoznak a Kaszpi-tengert átszelő infrastrukturális és energiaprojektek, rámutatva arra, hogy a jogi bizonytalanságok, vitatott határkérdések, politikai érdekek és a beruházási kiszámíthatatlanság egyaránt gátolják a megvalósulást még akkor is, ha a technikai lehetőségek adottak.

Elhúzódó tüntetéshullám, mélyülő társadalmi és gazdasági válság, kívülről érkező fenyegetések. Arról, hogy mi történik és mi várható Iránban Benkő-Kovács Blanka a CentrumTV-ben beszélt.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk az iráni tüntetésekről az ATV híradójában beszélt.

Donald Trump azonnali hatállyal 25 százalékos büntetővámot vezetett be minden olyan országra, amely üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal. Az amerikai elnök katonai beavatkozással fenyegetett, miközben Teherán tárgyalási lehetőséget keres az Egyesült Államokkal. Tárik Meszár a Trend FM reggeli műsorában beszélt az iráni demonstrációk legfrissebb fejleményeiről.

Miközben az iráni rezsim próbálja féken tartani az országos méretűvé vált és egyre véresebb tüntetéshullámot, a perzsa állam száműzetésben élő koronahercege megkísérli kulcsfigurává pozicionálni magát hazája jövőjében. Tárik Meszár írása az index.hu oldalán jelent meg.

December 28-a óta Irán-szerte tartanak a tüntetések. A jelenlegi megmozduláshullám közvetlen kiváltó oka a súlyos infláció és a riál történelmi mélypontra zuhanása a dollárral szemben. A háttérben ugyanakkor a vízválság, és természetesen a politikai hatalommal szembeni folyamatosan mélyülő társadalmi elégedetlenség is meghúzódik – fogalmazott a Trend FM-nek adott interjújában Benkő-Kovács Blanka.

Míg Európa több országában erős biztonsági intézkedések árnyékolják be az adventi ünnepségeket, addig a gyakran intoleránsnak tartott Közel-Keleten egyre nyitottabban és békésebben ünnepelnek. A cikk Németország karácsonyi vásárainak biztonsági protokolljait hasonlítja össze a Közel-Kelet egyre toleránsabb karácsonyi ünneplésével, beleértve Irakot, Szaúd-Arábiát és Betlehemet.

A témával kapcsolatban Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Trend FM-nek adott telefonos interjút. Az izraeli légierő ismét támadást indított libanoni területek ellen.

Izrael és a Hezbollah között 2024 novemberében kötött tűzszünet nem jelentette a felek közötti feszültségek végét. Éppen ellenkezőleg, ugyanis a Hezbollah vezetője, Naím Kászim most ismét súlyos üzenetet küldött.

A szeptember végén életbe lépő tűzszünet óta a Hamász újra kiterjesztette ellenőrzését Gázában, miközben a terület jövőjével kapcsolatos amerikai tervek elakadtak. A gázaiak mindezt már a mindennapjaikban is érzik.

A témával kapcsolatban Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Bama.hu-nak és a Dunántúli Naplónak nyilatkozott. Munkatársunk kifejtette, hogy az európai biztonsági szolgálatok többsége úgy látja, hogy a fenyegetettség szintje közepes vagy emelt.

A katari célpontot ért izraeli támadás kapcsán Tárik Meszár kutatási vezetőnket az ATV Start műsorvezetői kérdezték.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a Közel-Kelet jövőjéről és Trump lehetséges szerepéről.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Mandinernek adott interjút, amelyben Szíria jelenlegi helyzetéről, az Aszad utáni időszakról és az ország előtt álló kihívásokról beszélt. Szó volt a kurd kérdésről, Oroszország és Törökország szerepéről, valamint arról is, milyen esélyei vannak a békés rendezésnek.

Tárik Meszár kutatási vezetőnk a Kossuth Rádió vendége volt, ahol a Hamász és Izrael közötti békekötést, és annak lehetséges következményeit elemezte.

A 2021-es amerikai kivonulás és a tálib hatalomátvétel óta egyre romlik a helyzet Afganisztánban. Az új vezetés hatalmának megszilárdítása érdekében hozott intézkedések a világ egyik legszigorúbb, diszkriminatív rendszerét építették ki, miközben az ország súlyos humanitárius és gazdasági válsággal küzd.