Heti Eurázsia Körkép – 41. hét
Szerkesztőség
A 41. hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Heti Eurázsia Körkép
41. hét
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
-
Hírtérkép
Piac és gazdaság
A Líbiában tevékenykedő francia vállalatok súlyos nehézséggel szembesülnek, mivel a Líbiai Központi Bank (CBL) a valuta- és likviditási válság miatt visszatartja az importszámlák kiegyenlítését. A CBL elsődleges kihívása a strukturális árfolyamtorzulások kezelése, mivel a líbiai dínár hivatalos és feketepiaci árfolyama között fennálló jelentős eltérés súlyosan aláássa a monetáris politika hatékonyságát. Bár a CBL elnöke, Naji Issa átfogó stabilizációs programot hirdetett a devizaforgalom fellendítésére és az infláció letörésére, törekvéseit a megosztott államháztartás és a kelet-líbiai (benghazi) kormány költségvetési politikája bénítja. A helyzet tarthatatlansága miatt Issa augusztusban benyújtotta lemondását, ám azt Abdulhamid Dbeibah nyugat-líbiai (tripoli) miniszterelnök elutasította, hogy elkerülje a teljes gazdasági és politikai káoszt.
A Sungrow olaszországi leányvállalata telepíti az akkumulátorokat Albánia Project Blue nevű, 185 MW kapacitású napelemparkjába. A megállapodás értelmében a cég 130 MWh tárolási kapacitást telepít 26 PowerTitan 2.0 és 13 MVS3460-LS akkumulátor képében. A vállalat már több mint 1,1 TW-nyi napelemet telepített világszerte.
Edi Rama albán miniszterelnök hivatalában fogadta, Mehmet Kemal Bozay török külügyminiszter-helyettest egy gazdasági és energetikai témájú egyeztetésre. A megbeszélésen részt vettek a Török-Albán Üzleti Tanács képviselői, illetve Enea Karakaçi albán infrastrukturális és energetikai miniszter is.
- Emberi felügyeletet szorgalmaznak a mesterséges intelligencia munkahelyi használatában Kazahsztánban
A kazah kormány és a szakszervezetek képviselői október 7-én Asztanában nyilatkozatot fogadtak el a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásáról. A dokumentum szerint a munkavállalók jogait és érdekeit érintő döntésekben emberi döntéshozónak is részt kell vennie. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy a munkáltatók az algoritmusokkal támogatott döntésekért is felelősek, a dolgozóknak pedig lehetőséget kell biztosítani azok vitatására és emberi felülvizsgálat kérésére. A nyilatkozat együttműködési fórum és a vállalások teljesülését nyomon követő rendszer létrehozását is előirányozza.
Savkat Mirzijojev üzbég és Serdar Berdimuhamedov türkmén elnök október 8-án Avazában megállapodást írt alá egy magas szintű stratégiai partnerségi tanács létrehozásáról. A testület a politikai párbeszéd elmélyítését és a kétoldalú együttműködés bővítését szolgálja. A felek a kereskedelmi forgalom növelését célzó intézkedési terv, valamint energetikai, közlekedési, mezőgazdasági és vízgazdálkodási együttműködési programok kidolgozásáról is megállapodtak.
A Kaszpi-tenger öt parti állama október 9-én Avazában megállapodott egy közös bizottság létrehozásáról a vízszintcsökkenés kezelésére. Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán képviselői az okok feltárása mellett összehangolt intézkedéseket dolgoznak ki a csökkenő vízszint káros következményeinek mérséklésére. A kormányoknak három hónapon belül kell kijelölniük képviselőiket. A bizottság első ülését 2027 első felében Azerbajdzsánban tervezik megtartani, munkáját szakértői csoportok segítik majd.
Jerkin Tukumov, a kazah elnök afganisztáni különmegbízottja szeptember végén kormányzati tisztviselőkből és üzletemberekből álló küldöttséggel látogatott Herátba. A „West2West” kezdeményezés keretében Kazahsztán nyugati régiói és Afganisztán nyugati tartományai között építenének szorosabb gazdasági kapcsolatokat. A látogatás során átadták a Haf–Herát vasútvonal 43 kilométeres szakaszát, amelynek megépítésében a kazah Integra Construction KZ is közreműködött. A két ország közötti gazdasági együttműködés bővülését jelzi, hogy a kétoldalú kereskedelem 2026 első hét hónapjában 581,1 millió dollárt tett ki, meghaladva az előző év teljes forgalmát. Ennek túlnyomó részét a Kazahsztánból Afganisztánba irányuló export adta.
Kirgizisztán államadóssága 2026. július végére 10,16 milliárd dollárra nőtt, ami az évre becsült GDP mintegy 38 százalékának felelt meg. A külső adósság hozzávetőleg 5,19 milliárd, a belső adósság 4,96 milliárd dollárt tett ki. Kína továbbra is az ország legnagyobb külföldi hitelezője, mintegy 1,4 milliárd dolláros követeléssel. A kormány 2027–2029 között összesen körülbelül 1,83 milliárd dollárt tervez a külső adósság törlesztésére és kamatainak kifizetésére fordítani. Mivel e kötelezettségek jelentős részét dollárban kell teljesíteni, a szom gyengülése növelheti a költségvetési terheket.
Daler Juma tádzsik energia- és vízügyi miniszter október 8-án az amerikai nagykövetség ügyvivőjével tárgyalt az ország üzemanyag-ellátásáról. A találkozóra azt követően került sor, hogy Tádzsikisztán megkezdte a kőolajtermékek importját Iránból. Az év első kilenc hónapjában az ország mintegy 1,37 millió tonna kőolajat, kőolajterméket, cseppfolyósított gázt és kapcsolódó árut importált, összesen 1,13 milliárd dollár értékben. Az iráni szállítások hozzájárulhatnak a beszerzési források bővítéséhez, ugyanakkor az iráni olajszektort érintő amerikai szankciók miatt kockázatot is jelentenek.
A Vízgazdálkodási Államközi Koordinációs Bizottság október 7-i avazai ülésén megállapodtak az Amu-darja és a Szir-darja 2026–2027-es őszi–téli vízkivételi kereteiről, valamint a víztározók tervezett működési rendjéről. Az országonként meghatározott mennyiségeket a nyilvánosan hozzáférhető beszámolók nem ismertetik. A térség egyik legfontosabb vízgazdálkodási feladata továbbra is a folyók felső szakaszán fekvő országok téli energiatermelési igényeinek összehangolása az alsó szakaszon fekvő országok nyári öntözési szükségleteivel. Az afganisztáni Kós-Tepa-csatorna az Amu-darja vízkészleteire további nyomást helyezhet.
Görögország, Bulgária és Románia 25 kiemelt közlekedési projektet jelölt ki az Égei-tengert, a Dunát és a Fekete-tengert összekötő hálózat fejlesztésére. A beruházások becsült összköltsége 22,8 milliárd euró. A finanszírozás egy része már biztosított, a többihez további források bevonására van szükség. A tervek között vasútvonalak korszerűsítése, a Ruse–Giurgiu vasúti híd villamosítása és új dunai átkelők előkészítése szerepel. A három ország a nemzeti beruházási programok összehangolásával gyorsítaná a határokon átnyúló fejlesztéseket.
Külpolitika & Biztonság- és védelempolitika
Mohamed Berrid, a Marokkói Királyi Fegyveres Erők vezérkari főnöke Rabátban fogadta Issa Saif al-Mazrouei altábornagyot, az Egyesült Arab Emírségek fegyveres erőinek vezérkari főnökét. A tárgyalások a védelmi képességek fejlesztésére, a katonai iparágakra, a kiképzésre és a szakértelem cseréjére fókuszáltak. Az EAE delegációjának látogatására azt követően került sor, hogy Algéria szeptember 10-én megszakította diplomáciai kapcsolatait Abu-Dzabival, regionális feszültségekre és ellenséges cselekményekre hivatkozva, valamint lezárta légterét az emírségi repülőgépek előtt.
Az október 7–10. között megrendezett Marrakesh Air Show-n nyolc izraeli védelmi cég is részt vett, amelyek közül három már szerződéses partnere a Marokkói Királyi Fegyveres Erőknek. A zsidó állam a részvételével arra törekszik, hogy elmélyítse pozícióját a marokkói védlemi piacon, amelyet hagyományosan francia és amerikai védelmiipari vállalatok szolgálnak ki. A hagyományos repüléstechnikai termékek mellett az izraeli cégek integrált légvédelmet, nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő rendszereket, pilóta nélküli eszközöket, hálózatalapú harcászati rendszereket és műholdas képességeket mutatnak be. A francia hatóságok részben ugyanezeket a cégeket még kizárták 2024-es Eurosatory kiállításról és a 2025-ös 2025 Paris Airshow-ról. Bár a hivatalos indoklás szerint a gázai és libanoni háború miatt a feltételek nem voltak megfelelőek a részvételükhöz, a döntés mögött valójában piacvédelmi okok húzódhattak meg.
Az olasz haditengerészet az elmúlt héten átadta az EUNAVFOR MED IRINI művelet parancsnokságát a görög haditengerészetnek. A 2020-as berlini konferencia után indított uniós misszió fő célja, hogy érvényt szerezzen a 2011 óta érvényben lévő fegyverembargónak, vagyis megakadályozza a fegyverek beáramlását Líbiába. Bár az embargó ellenére a külső szereplők még mindig juttatnak el fegyvereket a különböző líbiai milícáknak, a jelenleg három görög és két olasz hadihajóval zajló művelet az irreguláris migráció visszaszorításához is hozzájárul a tengeri jelenlét, légi felderítés és műholdas megfigyelésnek köszönhetően.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Abdelmajid Tebboune algériai elnök várhatóan október végén találkozik Madridban. Bár a találkozó pontos időpontja és napirendje még véglegesítés alatt áll, a tárgyalások várhatóan érinteni fogják a Spanyolországba irányuló algériai gázszállításokat, az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos közös álláspont megerősítését, valamint Algéria bányászati potenciálját. A találkozó előkészületei a Spanyolország és Marokkó közötti feszültségek, valamint a VI. Fülöp király tervezett ceutai és melillai látogatásának árnyékában zajlanak. A diplomáciai kapcsolatok rendezését a Nyugat-Szaharáról szóló 2022-es vita óta egy olyan megállapodás mentén igyekeznek fenntartani, amelyben kölcsönösen elfogadják, hogy a vitás kérdésekben nem értenek egyet.
A kelet-líbiai Tobrukban székelő Képviselőház (HoR) csaknem tizenkét év után új házelnököt választott meg al-Salhin Abdulnabi személyében, leváltva ezzel a posztot 2014 óta betöltő Aguila Salehet. A képviselők továbbá elfogadtak egy új, a házelnök és helyettesei mandátumát egyetlen 12 hónapos ciklusra korlátozó rendszert. Aguila Saleh házelnök leváltása a keleti tábor belső hatalmi átrendeződését jelzi, amely közvetlenül összefügg azzal az amerikai törekvéssel, amely felgyorsítaná a líbiai politikai és katonai intézmények egységesítését. Bár Saleh szövetségese a Líbiai Nemzeti Hadsereget (LNA) vezető Khalifa Haftarnak, az elmúlt években önálló politikai tényezővé vált. A személycserével Haftarék egy rugalmasabb, de szorosabban ellenőrzött politikai háttér megteremtésére törekednek, alkalmazkodva a külső elvárásokhoz. Bár az ENSZ Líbiai Támogató Missziója (UNSMIL) közvetítésével létrejött, augusztus 30-i megállapodás előírja, hogy két éven belül parlamenti és elnöki választásokat tartsanak, az USA más stratégiában gondolkodik. Massad Boulos, Donald Trump amerikai elnök arab és afrikai ügyekért felelős vezető tanácsadójának terve egy olyan hatalommegosztáson alapuló megállapodásra törekszik, amelynek értelmében Haftar fia és helyettese, Saddam Haftar váltaná fel Mohamed el-Menfit az Elnöki Tanács élén, Abdulhamid Dbeibah pedig miniszterelnök maradna.
Dróntámadások értek két kereskedelmi hajót Bulgária fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében. A Togo zászlaja alatt hajózó Alfa Watan elsüllyedt, míg a Palau zászlaja alatt közlekedő Able kigyulladt; utóbbi legénységének mind a 18 tagját kimentették. Rumen Radev miniszterelnök szerint a drón vagy Ukrajnához vagy Oroszországhoz köthető, ezért a háború békés lezárása mindennél fontosabb. Emellett bejelentette, hogy bár az eset a nemzetközi jog durva megsértése ellenzi az ország nemzetbiztonsági tanácsának összehívását, amit Iliana Iotova ügyvivő köztársasági elnök kezdeményezett. Az ellenzék szerint a dróncsapás egyértelműen Moszkvához köthető, Radev politikája elégtelen az ország érdekeinek képviseletéhez.
Paolo Zampolli amerikai különmegbízott taskenti nyilatkozata szerint Donald Trump szeretne Üzbegisztánba látogatni, az út időpontját azonban még nem tűzték ki. Az Asia-Plus beszámolója szerint Marco Rubio külügyminiszter a tervek szerint október közepén vesz részt a szamarkandi C5+1-találkozón, ahová várhatóan mintegy százfős amerikai üzleti küldöttség is elkíséri.
Bulgáriában október 25-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelyet szükség esetén november 1-jén második forduló követ. A két fő esélyes a hivatalban lévő Ilijana Jotova és a korábbi ügyvezető miniszterelnök, Andrej Gyurov. Jotova azt hangsúlyozza, hogy Bulgáriának távol kell maradnia az ukrajnai háborúban való közvetlen részvételtől, míg Gyurov az ország európai és euroatlanti elkötelezettségét helyezi kampánya középpontjába. Az október eleji közvélemény-kutatások Jotova vezetését jelezték, ugyanakkor második fordulót valószínűsítettek.
Humanitárius helyzetkép
Az ENSZ Afganisztáni Segítségnyújtási Missziója (UNAMA) július és szeptember között legalább 52 nő és egy lány letartóztatását vagy őrizetbe vételét dokumentálta Herátban és Kabulban. Az intézkedések hátterében a tálib hatóságok öltözködési és férfi kísérőre vonatkozó előírásainak állítólagos megsértése állt. Az érintetteket néhány óra után elengedték, de a misszió szóbeli bántalmazásról, verésekről és fenyegetésekről is beszámolt. Az UNAMA szerint a félelem és a társadalmi megbélyegzés miatt sok eset rejtve maradhat.
Eközben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) a 2023 óta Iránból és Pakisztánból hazatért közel 6,5 millió afgán visszailleszkedésének nehézségeire hívta fel a figyelmet. Felmérésében a legalább 14 éves válaszadók 69 százaléka nem dolgozott az interjút megelőző harminc napban, a vizsgált hazatérők 77 százaléka pedig átmeneti szálláson élt. A megkérdezett háztartások 43 százaléka nem rendelkezett a szükséges szolgáltatások igénybevételéhez megfelelő dokumentumokkal. A tartós visszailleszkedéshez azonban megélhetési lehetőségekre, biztonságos lakhatásra és az alapvető szolgáltatások elérhetőségére van szükség.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) október 11-i tájékoztatása szerint legalább 139 migráns meghalt, további 84 embert pedig eltűntként tartanak számon, miután felborult egy Jemen felé tartó hajó Dzsibuti partjainál. A 305 embert szállító hajó október 9-én hajnalban, Obocktól északra süllyedt el; a szerencsétlenséget mintegy 82-en élték túl. A kutatási és mentési műveletek folytatódnak, az IOM egészségügyi ellátást, élelmet, szállást és pszichoszociális támogatást biztosít a túlélőknek. A tragédia az Afrika szarvát az Arab-félszigettel összekötő keleti migrációs útvonal egyik legsúlyosabb hajószerencsétlensége. Dzsibuti egyszerre fogad az Öböl-országok felé tartó migránsokat és a jemeni harcok elől menekülőket: szeptember 10. óta több mint húszezer, Etiópia felől érkező határátlépést regisztráltak, nagyjából ugyanebben az időszakban pedig több mint 3700 menekült érkezett Jemenből.
Radaron
Elemzések
Az Amwaj Media “Violence Escalates in Iran’s Restive Southeast” című elemzése azt vizsgálja, vajon Irán Szisztán és Beludzsisztán tartományában az utóbbi időben felerősödött erőszakhullám a beludzs fegyveres szeparatista mozgalom új, aktívabb szakaszának a kezdetei-e. Az elemzés ismerteti, miután szeptemberben és októberben beludzs fegyveresek támadtak a határőrökre Irán legelmaradottabb tartományában, a biztonsági erők keményebb fellépést tanúsítanak a csoportok felszámolásában. A nemrég elkövetett támadások mögött a tavaly decemberben létrejött Népi Harcosok Frontja (PFF) fegyveres koalíció áll, melynek legrégebb óta aktív eleme a Jaish al-Udl szervezet. Az elemzés rávilágít, hogy az ernyőszervezet létrejötte azt a célt szolgálhatja, hogy az iráni ellenzéki mozgalomként, semmint puszta szeparatista csoportként nyerjen legitimitást. Ez a stratégia közvetlenül összefügg azzal, hogy a Pakisztánnal határos tartományban az iráni állam hagyományosan korlátozott mértékben tudja akaratát érvényesíteni a fennálló politikai (szeparatizmus), etnikai (beludzs) és vallási (szunnita-síita) ellentétek miatt. Az elemzés leszögezi, a térség biztonsági helyzetét alapjaiban határozza meg az iráni–pakisztáni határvidék földrajzi sajátosságai: a hegyes és ritkán lakott terület viszonylagos elszigeteltséget biztosít az itt működő fegyveres csoportoknak, akiknek bevételük jelentős része a térségben virágzó üzemanyag- és kábítószercsempészetből származik. Pakisztán kulcsfontosságú szerepet játszik, mert a két ország könnyen átjárható határait kihasználva az iráni és a pakisztáni beludzs fegyveres csoportok kölcsönösen egymás területein találnak menedéket, ami mély bizalmatlanságot szül Teherán és Iszlámábád között. A szisztán-beludzsisztáni helyzetet a tágabb közel-keleti biztonsági helyzet (a jemeni húszik fokozott aktivitása, az Irán elleni amerikai-izraeli háború) is befolyásolja. Az erőszak fokozódása komoly kihívás elé állítja Teheránt, mivel a kormánynak egyszerre kell megfékeznie a fegyveres fenyegetést és elkerülnie azt, hogy a tartományban alkalmazott kemény biztonsági fellépés tovább mélyítse a helyi lakosság sérelmeit. Az Amwaj Media elemzése alapján bár a beludzs milíciák hagyományos katonai potenciálja és erőforrásai messze elmaradnak az iráni biztonsági szervekétől, a lázadók aszimmetrikus hadviselési képessége továbbra is jelentős zavaró tényező marad, továbbá a konfliktus dinamikájában nem a fegyveres csoportok abszolút győzelme, hanem a támadások sűrűsödése és taktikai diverzifikációja jelent minőségi változást.
Érdekességek
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint a főbb fegyverrendszerek nemzetközi szállításainak volumene 9,2 százalékkal nőtt 2021–2025 között az előző ötéves időszakhoz képest. Az Egyesült Államok a globális export 42 százalékával megőrizte vezető szerepét; legnagyobb fogadó országa Szaúd-Arábia volt, amely az amerikai szállítások 12 százalékát kapta. A további legnagyobb exportőrök Franciaország, Oroszország, Németország és Kína voltak. A szállítások célországai jól mutatják a stratégiai partnerségek és a háborúk hatását: Kína fegyverexportjának 61 százaléka Pakisztánba, Oroszországénak 48 százaléka Indiába, Lengyelországénak pedig 94 százaléka Ukrajnába irányult. Ukrajna a vizsgált időszakban a világ legnagyobb fegyverimportőrévé vált. Az adatok értelmezésénél lényeges, hogy a SIPRI a szállított fegyverrendszerek volumenét méri, nem azok pénzügyi értékét. A kimutatás a kereskedelmi beszerzések mellett a katonai segélyként átadott eszközöket is tartalmazza.
A szerzőről
A Gefyra csapata
Szerkesztőség
A Gefyra csapat kollektív szerzői aláírása.