Heti Eurázsia Körkép – 43. hét
Szerkesztőség
A 43. hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Heti Eurázsia Körkép
43. hét
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
I. Hírtérkép
Piac és gazdaság
Az október eleje óta új elnökséggel működő tobruki Képviselőház (HoR) október 20-án ratifikálta a Törökország és a tripoli székhelyű Nemzeti Egység Kormánya (GNU) között megkötött tengeri határok kijelöléséről szóló megállapodást. Bár a török kormány a megállapodást a Tripoli elleni ostrom idején (2019) kényszerítette a nyugat-líbiai GNU-ra a katonai támogatás fejében, az érintett területek elsősorban Kelet-Líbiában találhatók, így a HoR jóváhagyása feltétlenül szükséges a kelet-mediterrán térségben vívott energiaháború szempontjából kulcsfontosságú egyezmény alkalmazásához. A megállapodás egyértelműen a török érdekeknek kedvez, mivel alapjaiban kérdőjelezi meg azokat a térségben korábban megkötött energetikai együttműködéseket, amikből Törökországot a régió más államai kizárták. A ratifikáció Saddam Haftar LNA-parancsnok-helyettes személyes politikai érdekeit szolgálja, aki így a törökök kedvében járva kíván minél nagyobb támogatást szerezni a saját líbiai elnöki ambícióihoz. A ratifikációt Görögország, Ciprus, Egyiptom és Izrael elítélte, az Európai Unió pedig érvénytelennek tekinti.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter október 19-ei szamarkandi látogatásán 54 üzleti megállapodást és kezdeményezést jelentettek be, amelyek összértékét az üzbég beruházási, ipari és kereskedelmi minisztérium mintegy 12 milliárd dollárra becsülte. Az együttműködések a közlekedésre, az energetikára, a kritikus nyersanyagokra, a pénzügyi szolgáltatásokra és a digitális technológiákra is kiterjednek. A partnerek között szerepel a Wabtec, a ReElement Technologies, a GE HealthCare és több amerikai pénzügyi vállalat.
A Közép-folyosó konténerforgalma 2026 első nyolc hónapjában 58 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A Kínából az útvonalon elindított konténervonatok száma ugyanezen időszakban 228-ról 419-re emelkedett. A növekvő forgalom kiszolgálására a KTZ Express Shipping öt konténerhajó beszerzését tervezi, további hat többcélú teherhajót pedig kínai és azerbajdzsáni hajógyáraktól rendelt meg. A vállalat 2028-ra tizenhárom hajóból álló saját flottát kíván kialakítani. A Kazmortransflot az emírségekbeli AD Ports Grouppal közösen további két konténerhajót építtet Bakuban, amelyek átadását 2027 végére tervezik. A flottabővítés enyhítheti a kaszpi-tengeri átkelésnél kialakuló torlódásokat, a csökkenő vízszint azonban korlátozza a hajók terhelhetőségét. A szállítási kapacitás növeléséhez ezért a kikötők és a hajózócsatornák mélyítésére is szükség van.
A földgázexport bővítése és új szállítási útvonalak kialakítása állt az október 23-án zárult, háromnapos asgabati olaj- és gázipari konferencia középpontjában. A rendezvényen mintegy 700 külföldi résztvevő jelent meg, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A türkmén vezetés ismét megerősítette támogatását a Türkmenisztánt Afganisztánon és Pakisztánon keresztül Indiával összekötő TAPI-vezeték, valamint az európai piacok elérését segítő transzkaszpi gázvezeték megépítése mellett. Az új útvonalak mérsékelhetnék Türkmenisztán függőségét legfontosabb gázvásárlójától, Kínától. Megvalósításukhoz azonban a szállítási infrastruktúra kiépítése mellett a kitermelés bővítésére, finanszírozási megállapodásokra és a tranzitországokkal való együttműködésre is szükség van.
Október 21-én ritkafém-kutatóközpont nyílt Almatiban. A dél-koreai fejlesztési támogatásból megvalósuló együttműködésre 2026 és 2030 között mintegy 15 millió dollárt irányoztak elő. A KITECH és a KORAM dél-koreai kutatóintézetek részvételével működő központ a ritkafémek szétválasztásához, tisztításához és ipari feldolgozásához szükséges technológiákat fejleszti. A cél, hogy Kazahsztán a nyersanyag-kitermelés mellett a nagyobb hozzáadott értéket teremtő feldolgozásban is erősítse szerepét, és az elektronikai, járműipari, valamint más fejlett technológiai ágazatok számára is képes legyen alapanyagokat előállítani.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet tádzsikisztáni találkozójához kapcsolódóan Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő Afganisztán részvételét sürgette a térséget érintő döntésekben. Álláspontja szerint Kabul kihagyása megnehezíti a megállapodások végrehajtását. Iszhák Dár pakisztáni külügyminiszter ugyancsak Afganisztán stabilitását és regionális beilleszkedését nevezte a térség biztonsága és gazdasági fejlődése szempontjából alapvetőnek. A találkozó mellett Irán és Tádzsikisztán vezető tisztségviselői az Afganisztán bevonásával kialakítható háromoldalú együttműködésről is tárgyaltak. Napirendre került egy Dél-Pársz–Afganisztán–Tádzsikisztán energetikai folyosó javaslata, az iráni kőolajtermékek tádzsikisztáni exportja és a Perzsa-öbölhöz vezető szállítási kapcsolatok fejlesztése.
Külpolitika & Biztonság- és védelempolitika
Az Egyesült Államok által előkészített legújabb ENSZ BT-határozattervezet fordulópontot jelez az 1975 óta húzódó nyugat-szaharai konfliktus rendezésében, mivel a marokkói szuverenitás alatti autonómiát határozza meg mint a vita egyetlen járható politikai megoldását és a tárgyalások kizárólagos alapját. Az október 22-én nyilvánosságra hozott tervezet egyúttal végleg kizárja a korábban évtizedekig szorgalmazott népszavazás lehetőségét is, így az ENSZ békefenntartó misszióját, a MINURSO-t átneveznék MINUSO-ra, teljesen elhagyva a nevéből és mandátumából a „népszavazás” kifejezést. A misszió békefenntartó szerepe jövő év április 30-án végleg megszűnik, ezt követően átmeneti, különleges politikai misszióként működik tovább, ami a katonai jelenlét radikális, legalább 50%-os csökkentésével jár. A tervezet egyúttal hat hónapos határidőt szab az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a tindoufi táborokban élő menekültek független regisztrációjára, véget vetve a népességszám körüli bizonytalanságnak. Az Algéria által támogatott Polisario elutasította a javaslatot és a békefolyamatból való teljes kivonulással fenyegetőzik.
Spanyol hírszerzői jelentések szerint a marokkói hatóságok előre tudtak a migránsok július végi, Ceuta elleni tömeges határátlépési kísérletéről, mert a spanyol titkosszolgálatok időben figyelmeztették őket a közösségi médiában szerveződő, az átkelési kísérletet előkészítő csoportokról (pl. Assaut contre la clôture de Ceuta, Ceuta Fnideq), ugyanakkor tétlenül és elégtelen létszámmal léptek fel a roham idején. Bár a spanyol rendőrség egyik speciális egysége azzal vádolja az észak-afrikai országot, hogy aktív segítséget nyújtott a tömegnek a kerítés megrohamozásában, a jelentések nem állítják, hogy Rabat közvetlenül szervezte volna az akciót. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egyelőre nem látja bizonyítottnak Marokkó közvetlen felelősségét a válságban. (Mindez azonban nyitva hagyja a kérdést, hogy Madrid miért nem kérte a FRONTEX segítségét és miért bizonyult felkészületlennek.)
Legalább 7 ember meghalt és 40-en megsebesültek a jelentős keresztény népességgel rendelkező Karak kormányzóságban, miután október 23-án fegyveresek – vélhetően iszlamista terroristák – tüzet nyitottak Hamoud település görög ortodox templomában tartott temetésen résztvevőkre. A biztonsági erők hajtóvadászatot indítottak a feltételezett elkövetők kézre kerítésére. Egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta magára a támadást. Jordánia eközben jelentős fejlesztésekkel készül Jézus megkeresztelkedésének kétezredik évfordulójára, amely a korai keresztény hagyományok szerint a Jordán folyónak a ma Jordániához tartozó, keleti partján történt.
Albániában folytatódtak az alacsonyabb tandíjakat, az oktatás finanszírozásának növelését és a korrupció visszaszorítását követelő diáktüntetések. A demonstrálók az Edi Rama miniszterelnök lemondását sürgető tiltakozásokhoz is csatlakoztak, és több alkalommal összecsaptak a rendőrséggel. Rama szerint a jogos elégedetlenséget egyes szereplők erőszakos hatalomváltásra használják fel, párbeszédre szóló felhívását azonban a tüntetők egy része elutasította. A megmozdulások összekapcsolódtak a hónapok óta aktív Flamingó-mozgalommal, amely eredetileg egy nagyszabású tengerparti turisztikai beruházás ellen szerveződött. A feszültség a parlamentre is átterjedt: október 23-án ellenzéki és kormánypárti képviselők dulakodtak.
Friedrich Merz német kancellár az október 22-ei, montenegrói Berlin-folyamat-csúcstalálkozón reális lehetőségnek nevezte, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon. Merz a regionális együttműködés és a fokozatos integráció jelentőségét is hangsúlyozta. A Horvátországgal fennálló kétoldalú vitákról szólva bizakodóan nyilatkozott: szerinte a fennmaradó kérdések rendezhetők, és nem kellene megakadályozniuk Montenegró tagságát. A 2028-as cél eléréséhez ugyanakkor továbbra is szükség van a csatlakozási feltételek teljesítésére és az uniós döntéshozatali folyamat lezárására.
Október 23-án elsüllyedt a Comore-szigetek zászlaja alatt közlekedő Khoryv teherhajó a Fekete-tengeren, Konstancától mintegy 24 kilométerre, a román felségvizeken kívül. A fedélzeten tartózkodó tizenhárom ukrán és azerbajdzsáni tengerész közül kilencet kimentettek, egy meghalt, hárman eltűntek. Nicușor Dan román államfő szerint a hajót orosz dróntámadás érte. A kereskedelmi hajókat érő támadások nyomán Bukarest közös fekete-tengeri katonai parancsnokság létrehozását javasolta Bulgáriával és Törökországgal. Az elképzelés szerint a három ország felváltva látná el a parancsnokság vezetését, szorosabbra fűzve a térség biztonságát és a kereskedelmi hajózás védelmét szolgáló együttműködést.
Az Egyesült Államok 2025 októberében feloldotta a Milorad Dodikkal és több hozzá kapcsolódó személlyel, illetve szervezettel szembeni szankciókat. Washington a boszniai szerb parlament konstruktív lépéseivel indokolta a döntést. Az amerikai nyitást ugyanakkor nem kíséri eltávolodás Moszkvától, a szankciók feloldása így felveti az amerikai megközelítés eredményességének kérdését: ösztönözheti-e a politikai együttműködést Bosznia-Hercegovinában anélkül, hogy egyúttal Dodik és orosz partnerei mozgásterét is bővítené?
A diáktüntetésekből kinőtt Diáklista győzött az október 25-i előrehozott parlamenti választáson Szerbiában. A mozgalom a 2024. novemberi újvidéki pályaudvari tragédia után indult tiltakozásokból szerveződött, és a korrupció elleni fellépést, az intézmények függetlenségét és a politikai felelősségre vonást állította kampánya középpontjába. A választási győzelem megnyitotta az utat a kormányváltás előtt, de a különböző politikai nézeteket képviselő jelölteket összefogó mozgalomnak még meg kell állapodnia az új kabinet összetételéről és közös kormányzati programjáról.
Az ukrán állami „Élni akarok” projekt adatai szerint a 2022-es orosz invázió kezdete óta több mint húszezer közép-ázsiai állampolgár írt alá szerződést az orosz hadsereggel. Az október 1-jei összesítésben 8207 üzbég, 5308 tádzsik, 3819 kazah, 2219 kirgiz és 884 türkmén állampolgár szerepel. Az adatokat független forrás nem erősítette meg. A számokból nem derül ki, hányan harcolnak jelenleg, és az orosz állampolgársággal rendelkező közép-ázsiai származású katonákat sem tartalmazzák. Kazahsztánban több család arról számolt be, hogy Oroszországban civil munkát vállaló hozzátartozóikat katonai szerződés aláírására kényszerítették. A kazah külügyminisztérium Moszkva segítségét kérte a hazatérésükhöz, és telefonos segélyvonalat indított az érintettek számára.
Továbbra sem kezdődött meg a nagyüzemi rézkitermelés az Afganisztán Logar tartományában található Mesz Ajnak lelőhelyen, amelynek hasznosításáról 2008 májusában kötöttek szerződést egy két kínai vállalatból álló konzorciummal. A bányászati minisztérium közlése szerint megállapodtak a kínai partnerrel szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséről, és jelenleg az infrastruktúra kiépítése zajlik, a kitermelés megkezdésére azonban nem adtak meg konkrét időpontot. A Kabultól mintegy negyven kilométerre fekvő bánya munkahelyeket és állami bevételeket teremthetne, fejlesztését ugyanakkor össze kell hangolni a terület jelentős régészeti és kulturális örökségének védelmével.
Oroszország bővítené együttműködését Afganisztánnal a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a májusban aláírt katonai-technikai megállapodás célja Afganisztán védelmi képességeinek és terrorizmus elleni fellépésének erősítése. Moszkva emellett támogatja az afgán–pakisztáni feszültség diplomáciai rendezését, és mindkét fél egyetértése esetén kész segítséget nyújtani ehhez. Az orosz tisztségviselők az elmúlt hetekben Kabulban, Iszlámábádban és Újdelhiben is egyeztettek a konfliktus enyhítéséről.
Humanitárius helyzetkép
Szuhail Sahín, a tálib kormány katari nagykövete szorosabb együttműködést szorgalmazott az ENSZ afganisztáni segítségnyújtó missziójával (UNAMA). Arra kérte a misszió új vezetőjét, Rabab Fatimát, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesztett beszámolók a bírálatok mellett a tálib kormányzat eredményeinek is adjanak teret. Kabul továbbra is szorgalmazza tisztségviselői törlését a szankciós listákról és a befagyasztott afgán vagyon felszabadítását. A nemzetközi kapcsolatok rendezésének ugyanakkor továbbra is központi kérdése az emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző társadalmi és politikai csoportok bevonása a kormányzásba, valamint a terrorizmus elleni fellépés.
II. Érdekességek
A belföldi kínálati hiány és a és a húsok magas hazai ára miatt Algéria 2023 szeptemberétől jelentős mennyiségben importál húsárut, azonban ez mégsem járt árcsökkentő hatással, mivel az import hús ára (kilogrammonként 800–1 200 algériai dínár/1 900–2 900 Ft) rövid időn belül elérte a belföldi árszintet (kilogrammonként 3 300 dínár/8 000 Ft). Mivel a kormányzat a teljes ellátási láncot szabályozza, az árplafonok gyakorlatban történő érvényesülésének elmaradása elsősorban az algériai tervgazdasági modell strukturális problémáira vezethető vissza. Bár az elnöki hivatal október 18-án vizsgálatot rendelt el, a felelősséget mégis az importőrökre, a közvetítőkre és a kiskereskedőkre hárítja, és ezt a “piaci anomáliát” újabb bürokratikus ellenőrzési rétegek beépítésével próbálja orvosolni. A 8,3%-on álló éves infláció és az élelmiszerárak – ezen belül a baromfihús egyhavi 40,5%-os – drágulása éles kontrasztban áll azzal, hogy az algériai állam az év első kilenc hónapjában rekordmagas, 37,5 milliárd dollár értékű szénhidrogénbevételt realizált.
A világ kőolajkészleteinek 48,3 százaléka a Közel-Keleten található az Eni 2026-os energetikai áttekintése szerint. A térségben Szaúd-Arábia, Irán és Irak rendelkezik a legnagyobb készletekkel. Közép- és Dél-Amerika a globális állomány 19,7 százalékát, Észak-Amerika 13,6 százalékát adja, elsősorban Venezuela, illetve Kanada révén. Oroszország és Közép-Ázsia együttes részesedése 8,1 százalék, míg Európáé mindössze 0,7 százalék. A készletek eloszlása azonban csak részben magyarázza az olajpiaci erőviszonyokat. Venezuela a világ legnagyobb nemzeti készletállománya ellenére sem meghatározó kitermelő: nehézolajának felszínre hozatalát technológiai, gazdasági és infrastrukturális korlátok nehezítik. Észak-Amerika ezzel szemben kisebb készletekkel is a kitermelés élén áll. Az olajvagyon stratégiai értékét így a hozzáférhető technológia, a beruházások és a piacra jutás feltételei együttesen határozzák meg. A Közel-Kelet készleteinek nagysága ugyanakkor jelzi, hogy a térség stabilitása hosszú távon is a globális energiabiztonság meghatározó kérdése marad.
Futótűzként terjed a sajtóértesülés, hogy az Amerikai Egyesült Államok Orbán Viktort látná szívesen az ENSZ következő főtitkáraként. Ennek apropóján nézzük meg, kik finanszírozzák a világszervezet működését. Az Egyesült Államok 2025-ben 7,1 milliárd dollárral járult hozzá az ENSZ rendszerének finanszírozásához, több mint kétszer annyival, mint a második helyen álló Németország. Kína 2,7 milliárd dollárral a harmadik, az első tíz finanszírozó közül pedig hét európai ország. Svédország, Norvégia és Hollandia több, náluk jóval nagyobb gazdaságot is megelőz, jelezve Európa jelentős szerepét a világszervezet működésének fenntartásában. A finanszírozás kötelező befizetésekből és önkéntes hozzájárulásokból áll. Előbbieket az országok gazdasági teherviselő képessége alapján határozzák meg, míg az önkéntes hozzájárulásokat a kormányok meghatározott szervezetekhez és programokhoz, például az UNICEF vagy a Világélelmezési Program tevékenységéhez is rendelhetik. A nagyobb pénzügyi hozzájárulás nem jelent több szavazatot: az ENSZ Közgyűlésében minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. A donorok ugyanakkor a célhoz kötött támogatásokkal befolyásolhatják, mely humanitárius és fejlesztési feladatokra jut forrás. Washington súlya ezért több tényezőből adódik: a finanszírozásban betöltött vezető szerepét a Biztonsági Tanács állandó tagjaként gyakorolt vétójoga és diplomáciai kapcsolatrendszere egészíti ki. A pénzügyi szerepvállalás tehát fontos érdekérvényesítési eszköz.
\
A szerzőről
A Gefyra csapata
Szerkesztőség
A Gefyra csapat kollektív szerzői aláírása.