Benkő-Kovács Blanka
Alapító - Politikai tanácsadó, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
Életrajz
Kutatási és szakpolitikai fókusza elsősorban Közép-Ázsia, Irán és Afganisztán kül- és biztonságpolitikai folyamataira irányul, kiemelt figyelmet fordítva az éghajlati kockázatok, az energiapolitika és a regionális geopolitikai folyamatok összefüggéseire. Jelenleg az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban dolgozik tanácsadóként, emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Türk Tanulmányok Kutatóműhelyének külső szakértője. Korábban az Energiaügyi Minisztérium Körforgásos Gazdaságért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságán politikai tanácsadóként dolgozott, ezt megelőzően pedig az Energiastratégia Intézet munkáját előbb tanácsadóként, majd stratégiai elemzőként segítette. Több mint öt éven keresztül a Migrációkutató Intézet elemzője és médiakapcsolati koordinátora volt. Pályafutása során az INPARK–NIPÜF Csoportnál nemzetközi kapcsolatok és projektek koordinálásával is foglalkozott, az orosz–ukrán háború első évében pedig a Magyar Vöröskereszt munkáját segítette koordinátorként a humanitárius válságkezelés területén. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végezte, ahol előbb nemzetközi igazgatási alapképzésen (BA), majd nemzetközi biztonság- és védelempolitikai mesterszakon (MSc) szerzett diplomát. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem doktorandusza.
Szakterületek
Végzettség
MSc, Nemzetközi biztonság- és védelempolitika
Nemzeti Közszolgálati Egyetem2023
BA, Nemzetközi igazgatás
Nemzeti Közszolgálati Egyetem2021
Nem ismerik el őket, de mindenki az ásványkincseikre hajt
Öt év telt el a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta – az ország helyzete azonban jóval ellentmondásosabb annál, mint amit akár a „teljes összeomlás”, akár a „konszolidáció” fogalmával le lehetne írni. A 2021 utáni gazdasági sokkot követően Afganisztán ismét növekedési pályára állt. A tálib vezetés javította az állami bevételek beszedését, jelentősen visszaszorította a máktermesztést, külföldi befektetéseket próbál bevonzani – különösen a bányászati szektorba –, miközben több olyan regionális infrastrukturális projekt előkészítése zajlik, amely hosszabb távon Afganisztánt fontos tranzitállammá tehetné.
Nem közös világkép, hanem közös érdek tartja össze a BRICS-et
A hét végén rendezték meg a BRICS soron következő csúcstalálkozóját Újdelhiben. A találkozó előtt talán nem az volt a legfontosabb kérdés, milyen új kezdeményezésekkel áll elő az egyre nagyobb országcsoport, hanem hogy képes lesz-e egyáltalán egységet felmutatni.
Politikai és társadalmi feszültséget is hozhat a vízhiány
Benkő-Kovács Blanka a TrendFM vendégeként a klímaváltozás elsősorban Közép- és Dél-Ázsiát sújtó közép- és hosszú távú hatásairól beszélt. Elmondta, Ázsiáról nem pusztán azért kell kiemelten beszélnünk, mert gyorsan melegszik, hanem azért is, mert itt találkozik egymással a rendkívül nagy népesség, a gyors gazdasági fejlődés, a sűrű városi koncentráció, a monszun- és gleccserfüggő vízellátás, valamint a sok helyen elégtelen alkalmazkodási kapacitás.
Ezért tűnnek el sorra a világ nagy tavai, köztük a Velencei-tó is
A közbeszédben a zsugorodó tavak a klímaváltozás egyik leglátványosabb szimbólumává váltak, a valóság azonban ennél jóval összetettebb: a vízválságok hátterében a klímaváltozás mellett hosszú távú vízgazdálkodási, mezőgazdasági és fejlesztéspolitikai döntések is meghatározó szerepet játszanak, amelyek évtizedekre kijelölhetik egy ország vagy térség vízkészleteinek sorsát. Benkő-Kovács Blanka írása az Index.hu-n jelent meg.