Heti Eurázsia Körkép – 29-33. hét
Alapító - Politikai tanácsadó, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
A 29-33. hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Heti Eurázsia Körkép
29-33. hét
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Hírtérkép
Piac és gazdaság
Az International Trade Centre (ITC) elemzése szerint 2026 áprilisában a vizsgált hét, a Hormuzi-szoroson keresztüli kereskedelemnek erősen kitett gazdaság tizenkét stratégiai termékének együttes exportvolumene 54 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A legnagyobb visszaesést a cseppfolyósított földgáz exportja mutatta, amely 95 százalékkal csökkent; a karbamid kivitele 83, a metanolé 80, az ammóniáé pedig 75 százalékkal esett vissza. A zavar tehát nemcsak az energiahordozókat érinti, a műtrágya, vegyipari alapanyagok, műanyagok és alumínium kereskedelmében is jelentős kiesés jelentkezett. A hatások országonként eltérőek. A Hormuz térségétől erősen függő Japán olajimportja például 64 százalékkal esett, miközben más piacok alternatív beszállítók felé fordultak. Bár a kereskedelem részben átterelődött, az alternatív források áprilisig csak néhány termék esetében tudták teljesen pótolni a kieső mennyiségeket. Az adatok arra utalnak, hogy a Hormuzi-szoros fennakadása nem pusztán energiapiaci sokk, hanem szélesebb ipari és ellátásbiztonsági kockázat, amely a műtrágya-, vegyipari és feldolgozóipari láncokon keresztül a világgazdaság számos ágazatára továbbgyűrűzhet.
Ismét húszi támadás, ezúttal a jemeni partok közelében mértek csapást a Tihamah terherszállító hajóra. A halálos áldozatokkal járó támadás ismét ráirányította a figyelmet a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros sérülékenységére, miközben a Hormuzi-szoros forgalma az Irán és az Egyesült Államok közötti háború miatt továbbra is minimális. A két stratégiai fontosságú szoros egyidejű bizonytalansága ezért már rendszerszintű kockázatot jelent a globális kereskedelem és az energiaellátás számára.
Az iráni olajügyi miniszter közölte, hogy az ország olajexportja továbbra is zavartalanul működik annak ellenére, hogy az Egyesült Államok megszüntette a korábban 60 napig érvényes szankciómentességet az iráni olajértékesítésre. A miniszter szerint az iráni olajipar évek óta olyan mechanizmusokat alkalmaz, amelyek mérséklik az amerikai szankciók hatását, ezért az újabb korlátozások sem okoznak komoly fennakadást. Washington a Hormuzi-szorosban történt olajszállító hajók elleni támadásokat követően vonta vissza az engedélyt, ugyanakkor július 17-ig átmeneti időszakot biztosított a korábban engedélyezett ügyletek lezárására. Az olaj Irán legfontosabb devizaforrása, és bár az ország exportja az elmúlt években – főként Kínába – fennmaradt, az újabb szankciók tovább növelhetik a költségvetési és gazdasági nyomást.
Szaúd-Arábia tervei szerint 2027 végéig 11 alapvető vakcinát fog helyben gyártani, amelyek az ország oltóanyag-szükségletének mintegy 70 százalékát fedezhetik. A program része a biotechnológiai és gyógyszeripari önellátás erősítésének, valamint annak a stratégiának, amely a királyságot a régió egyik gyógyszeripari központjává kívánja tenni. A technológiát nemzetközi partnerektől veszik át, miközben fokozatosan teljes egészében lokalizálják a gyártási folyamatot. A program részeként a szektorban dolgozó szaúdi állampolgárok arányát 80 százalékra kívánják emelni képzési programok segítségével. Az ország gyógyszerpiaca gyors növekedést mutat: értéke várhatóan 2032-re meghaladja a 16 milliárd dollárt, miközben a hazai gyártás erősödésével csökken a gyógyszerimport aránya.
Irak jelenleg naponta körülbelül 25 millió köbméter földgázt kap Irántól, ami csupán fele a két ország közötti szerződésben szereplő 50 millió köbméteres mennyiségnek. Ez a gáz az iraki villamosenergia-termelés mintegy 30 százalékához szükséges. Az iraki energetikai szakértők szerint az ország mintegy 2 milliárd dollárral tartozik Iránnak a korábbi gázszállításokért, azonban az amerikai szankciók miatt nem tudja kiegyenlíteni ezt az összeget. Korábban Irán villamos energiát is exportált Irakba, de ezek a szállítások több mint egy éve megszűntek ugyancsak a szankciók következtében. Az Egyesült Államok 2018 óta folyamatosan arra ösztönzi Bagdadot, hogy csökkentse energiafüggőségét Irántól, bár az elmúlt években többször ideiglenes mentességet biztosított az iráni energiaimport fenntartására.
A dán Maersk hajózási társaság bejelentette, hogy újabb szolgáltatását ismét a Szuezi-csatornán keresztül közlekedteti, folytatva fokozatos visszatérését a Vörös-tengeri útvonalra. Ezúttal a WAF6 járat indul újra, amely a Közel-Keletet, a Földközi-tenger térségét és Nyugat-Afrikát köti össze. A vállalat szerint ez újabb lépés a Szuezi-csatorna ismételt használata felé, miután a húszi támadások miatt a legtöbb hajózási társaság korábban a hosszabb, Jóreménység foka körüli útvonalra tért át. A biztonsági helyzet fokozatos javulásával azonban egyre több társaság kezdi meg a szállítmányozást a korábbi útvonalain.
Az egyiptomi kormány új fizetési rendszert vezet be, amelynek keretében havonta mintegy 240 millió dollárt utal a külföldi olaj- és gázipari vállalatoknak, hogy megelőzze az újabb tartozások felhalmozódását. A cél a befektetői bizalom erősítése és a kutatási, illetve kitermelési beruházások ösztönzése. A kifizetések nagysága a tényleges termelési szinthez igazodik, és elsősorban a legnagyobb szereplőket – köztük az ENI-t, a Shellt és az Apache-t – érinti. A kormány emellett 2030-ig jelentősen növelni kívánja a földgáztermelést, hogy csökkentse az LNG-importtól való függőséget és kielégítse a növekvő belföldi energiaigényt. A rendszeres kifizetések várhatóan javítják Egyiptom tárgyalási pozícióját a nemzetközi energiavállalatokkal, és támogatják az ország regionális energiaközponttá válását.
A hét délkelet-európai villamosenergia-tőzsde július 31. és augusztus 6. közötti elemzése alapján a régióban a hőhullám hatására az árak meredeken emelkedni kezdtek. A legnagyobb emelkedést augusztus 3-án és 4-én mérték, ekkor az árak 50–100%-kal emelkedtek az előző hetekben tapasztaltakhoz képest. Az elemzések alapján megállapítható, hogy a legnagyobb áremelkedést a szlovén és horvát energiatőzsdéken mérték, míg az árak a görög és bolgár tőzsdéken változtak a legkisebb mértékben. A legmagasabb, 717 euró/MWh-os árat a szlovén BSP Southpool energiatőzsdén mérték. A viszonylagos árstabilitás oka Görögország és Bulgária esetében az, hogy régiós szinten ez a két ország rendelkezik a legnagyobb napenergia- és akkumulátorkapacitással. Görögország 9 GW-nyi napenergia-kapacitással és 1 GW akkumulátoros energiatároló rendszerrel (BESS) rendelkezik. Bulgária esetében 6 GW napenergia-kapacitás és 3,7 GW akkumulátor-kapacitás áll rendelkezésre, utóbbi világelső részarány.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bejelentette, hogy eladja a Danube Logisticsot, amely Moldova egyetlen tengerjáró hajók által is megközelíthető kikötőjét, a Giurgiulești Nemzetközi Szabadkikötőt üzemeltető vállalatot a román államnak. A felek a vételárról nem közöltek hivatalos adatot, ám a román és moldáv sajtó szerint az összeg eléri a 60 millió eurót. A kikötő fontos szerepet tölt be a Nyugat-Európát és Közép-Ázsiát összekötő kereskedelmi útvonalon, emellett 2022 óta kritikus szerepet tölt be az Ukrajnával való kereskedelemben is, évente mintegy 1,8–2 millió tonna árut megmozgatva. A szabadkikötő megvásárlásával Románia megerősítette kulcsszerepét a közép- és kelet-európai kereskedelemben.
Biztonság- és védelempolitika
Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán kölcsönös védelmi megállapodást írt alá, amely alapján az egyik ország elleni fegyveres támadást mindhárom állam elleni támadásnak tekintik. A megállapodás célja a közös elrettentés erősítése és a három ország közötti katonai együttműködés elmélyítése. A lépésre Szaúd-Arábia fokozott katonai készültsége mellett került sor, miután hírszerzési információk szerint Iránhoz köthető iraki milíciák és jemeni húszik támadásokat tervezhetnek a királyság ellen. A háromoldalú együttműködés így nemcsak védelmi, hanem szélesebb regionális biztonsági jelentőséggel is bír.
Irán szerint a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros továbbra is az ország ellenőrzése és irányítása alatt áll – jelentette ki a Baszídzs félkatonai szervezet vezetője. A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, az Egyesült Államok „teljes ellenőrzést” gyakorol a vízi út felett. Teherán szerint az amerikai próbálkozások ellenére a szoros biztonságosan működik, és Irán továbbra is képes fenntartani jelenlétét a térségben. A kijelentések jól mutatják, hogy a Hormuzi-szoros ellenőrzése továbbra is komoly konfliktusforrás az Egyesült Államok és Irán között.
Rumen Radev miniszterelnök bejelentése szerint a bolgár parlament várhatóan jóváhagyja az Egyesült Államok számára a Bezmer légibázis használatát. A bulgáriai támaszpont a jövőben hosszú távú utántöltési lehetőséget biztosít a közel-keleti műveletekben részt vevő amerikai repülőgépek számára. A bázist korábban már használta az amerikai légierő egy 2006-os védelmi megállapodás alapján, ám az utóbbi időszakban a légierő inkább a szófiai Vasil Levski nemzetközi repülőtér használatát részesítette előnyben. Ezt a lehetőséget a bolgár kormány megtiltotta, miután a Trump-adminisztráció nem hagyta jóvá a bolgár állampolgárok vízummentességét.
Humanitárius helyzetkép
Az Iránból és Pakisztánból tömegesen hazatérő afgánok egyre kitettebbek az emberkereskedelemnek és a kizsákmányolás különböző formáinak. A humanitárius támogatások csökkenése, a gazdasági válság és a klímaváltozás hatásai miatt sokan rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Az IOM adatai szerint a hazatérők mindössze 11 százaléka rendelkezik állással (vagy saját vállalkozással), miközben a háztartások több mint fele nem képes fedezni az alapvető megélhetési költségeit. Az ENSZ szerint ez jelentősen növeli a kényszermunka, a szexuális kizsákmányolás és más visszaélések kockázatát, különösen a nők, a gyermekek és az eladósodott családok körében.
Az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) legfrissebb jelentése szerint 2026 második negyedévében tovább romlott az emberi jogi helyzet Afganisztánban. A tálib hatóságok tovább szigorították a nők öltözködésére és szabad mozgására vonatkozó előírásokat: sokakat őrizetbe vettek a hidzsáb „nem megfelelő” viselése miatt, és az ország legtöbb pontján férfi kísérő nélkül már üzletekbe vagy egészségügyi intézményekbe sem léphetnek be. A jelentés szerint a vizsgált időszakban 389 önkényes letartóztatást és fogva tartást, 65 bántalmazási esetet és 137 nyilvános testi fenyítést dokumentáltak. A nők továbbra sem tanulhatnak felsőoktatásban, és 2025 szeptembere óta az ENSZ afganisztáni létesítményeibe sem léphetnek be sem munkavállalóként, sem szerződéses partnerként, sem látogatóként. A jelentés emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra is célkeresztben vannak a korábbi kormányzati tisztviselők, miközben folytatódik a vallási kisebbségek és a független média elleni fellépés. (A számok értelmezése kapcsán ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek kizárólag a dokumentált, az ENSZ tudomására jutott eseteket tükrözik, így a jogsértések tényleges száma ennél jóval magasabb is lehet.)
A UNICEF szerint 3,7 millió öt év alatti afgán gyermek van fokozottan kitéve az alultápláltság veszélyének az élelmiszerbiztonsági problémák és az alapvető egészségügyi szolgáltatások hiánya miatt. A szervezet szerint a helyzet különösen aggasztó, ugyanis az alultápláltság 26 tartományban súlyosbodott az előző évhez képest.
Az ENSZ szerint több mint 500 ember, többségükben rohingya menekültek veszhettek a tengerbe, miután két, Mianmarból induló hajó feltehetően elsüllyedt az Andamán-tengeren. Az egyik hajón mintegy 250, a másikon 280 ember utazott. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a mianmari polgárháború, a rohingyák üldöztetése, valamint a bangladesi menekülttáborok romló humanitárius helyzete egyre több embert késztet arra, hogy életveszélyes tengeri útvonalakon próbálja meg elhagyni az országot. Az idei évben az Andamán-tengeren és a Bengáli-öbölben a hajószerencsétlenséget megelőzően már közel 300 ember vesztette életét hasonló tengeri átkelések során.
Kultúra, művészet és tudomány
Az UNESCO világörökségi listájára került Taskent tíz meghatározó modernista épülete. Ezzel első alkalommal nyert nemzetközi örökségvédelmi elismerést az üzbég főváros 20. századi építészeti öröksége. A világörökségi helyszín részét képezi többek között a Csorszu Bazár, a Népek Barátsága Palotája és a Képzőművészeti Állami Múzeum, valamint a világ egyik legnagyobb naphőkemencéje. Az UNESCO indoklása szerint az épületegyüttes kiemelkedő példája annak, miként ötvöződött a szovjet modernista építészet a helyi építészeti hagyományokkal és a közép-ázsiai városi környezettel. A döntés egy többéves kutatási és örökségvédelmi program eredménye.
1-2. kép: A Csorszu Bazár. Forrás: Pexels.
Az Alamut-erődrendszer felkerült az UNESCO világörökségi listájára
Az UNESCO világörökségi listájára került az iráni Alamut erődrendszer, amely hét, a 11–13. század között épült hegyi erődöt foglal magában az Alborz-hegységben. A védelmi hálózat a nizári iszmáili állam politikai, katonai és szellemi központjaként működött, központi eleme az Alamut-erőd volt. Az UNESCO indoklása szerint a helyszín kiemelkedő példája annak, miként alkalmazkodott a középkori erődépítészet a hegyvidéki környezethez, valamint bemutatja a nizári állam stratégiai szervezettségét és kulturális örökségét. Az Alamut-erődrendszer Irán 30. UNESCO világörökségi helyszíne.
Radaron
Elemzések
Emmanuel Karagiannis, a King's College London Védelmi Tanulmányok Tanszékének szakértője szerint Donald Trump NATO-csúcson tett kijelentései – miszerint hajlandó lehet újragondolni Törökország visszavételét az F-35-ös programba – elsősorban nem a vadászgépekről, hanem Ankara nyugati biztonsági architektúrában betöltött szerepének újraértékeléséről szólnak. A szakértő szerint Washington egyre inkább stratégiailag nélkülözhetetlen partnerként tekint Törökországra földrajzi elhelyezkedése és katonai súlya miatt, különösen a Fekete-tenger és Ukrajna, valamint a Közel-Kelet és Irán vonatkozásában. Ugyanakkor az orosz S–400-as légvédelmi rendszer beszerzése továbbra is komoly jogi, technikai és politikai akadályt jelent, ezért a Kongresszus kétpárti ellenállása miatt Ankara visszatérése az F–35-programba egyelőre valószínűtlen. Karagiannis szerint egy esetleges visszafogadás jelentősen befolyásolná a kelet-mediterrán katonai egyensúlyt, különösen Görögország és Ciprus szempontjából. A cikkben megszólaló másik elemző, Sinan Ciddi ugyanakkor úgy véli, rövid távon sokkal reálisabb forgatókönyv, hogy az Egyesült Államok engedélyezi a török F–16-osokhoz szükséges hajtóművek exportját, ami Ankara saját KAAN vadászgép-fejlesztési programját is támogatná.
Az ACLED friss elemzése szerint Ukrajna 2026 eleje óta fokozatosan építette fel dróncsapásokra épülő műveletsorozatát az orosz katonai logisztika ellen. A kezdetben légvédelmi rendszereket és radarállomásokat célzó támadások később a katonai járművekre, majd a hidakra, vasútvonalakra, kikötőkre és más kulcsfontosságú infrastruktúrára terjedtek ki, jelentősen megnehezítve az orosz utánpótlást a Krím és a déli front irányába. Az elemzés szerint Ukrajna folyamatosan alkalmazkodik az orosz ellenlépésekhez: amikor Moszkva alternatív útvonalakat, pontonhidakat vagy tengeri szállítási útvonalakat kezdett használni, ezek is az ukrán támadások célpontjává váltak. Júliusban a művelet új szakaszba lépett, amikor Ukrajna már a tengeri utánpótlási útvonalakat is célba vette. Ennek a stratégiának a részeként értékelhető az iráni katonai eszközöket is szállító hajó elleni kaszpi-tengeri dróncsapás. A műveletek túlnyomó részét alacsony költségű, hazai gyártású drónokkal hajtják végre, amelyek a szakértők szerint rendkívül költséghatékony eszközei az orosz logisztikai hálózat fokozatos megbénításának. Az elemzés úgy értékeli, hogy amennyiben Oroszország nem tudja rövid időn belül helyreállítani déli légvédelmét, az ukrán hadjárat várhatóan a következő hónapokban is folytatódik, tovább lassítva és drágítva az orosz utánpótlási műveleteket.
Podcastok
A Válasz Online podcastműsorának augusztus 13-án megjelent új epizódjában Feledy Botond és Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet új vezetői beszéltek az Intézet jövőjéről, feladatairól, valamint arról, milyen szerepet tölthet be a külpolitikai gondolkodás és döntés-előkészítés rendszerében. A szuverén külpolitikai döntéshozatalhoz elengedhetetlen egy magas szakmai színvonalon működő, a döntéseket előkészítő és támogató műhely: olyan intézményi közeg, ahol egy-egy adott szakterületen elmélyült kutatók saját felhalmozott tudásukra, szakmai meggyőződésükre és objektív értékelésükre támaszkodva fogalmazhatják meg következtetéseiket és ajánlásaikat. Egy külpolitikai kutatóintézet hitelességének és valódi hozzáadott értékének éppen ez az egyik legfontosabb alapja. Mindemellett egy ilyen intézménynek – bár nem ez az elsődleges feladata – fontos szerepe lehet a szélesebb közvélemény tájékoztatásában és a külpolitikai kérdések közérthető bemutatásában is. Ennek azonban ugyanazokra a szakmai alapelvekre kell épülnie, és semmiképpen sem mehet az elemző munka és a valódi szakmai értékteremtés rovására. Kíváncsian várjuk, milyen irányt vesz a Magyar Külügyi Intézet az új vezetés alatt, és hogyan találja meg az egyensúlyt a döntéstámogató, kutatói és szélesebb társadalmi tájékoztató szerepei között.
A Royal United Services Institute (RUSI) Global Security Briefing legújabb adásában Andrew Gee, a szervezet nemzetközi biztonsági programjának igazgatója az Egyesült Királyságot és Európát érintő energetikai és ellátásbiztonsági kihívásokat járja körbe Petras Katinas, a szervezet klíma- és energetikai szakértője, valamint Amund Vik, az Eurasia Group vezető tanácsadójának társaságában. A beszélgetésben kiemelték, hogy a jelenlegi optimista elemzések szerint az európai államok gáztározói novemberre 81%-os, decemberre pedig 89%-os átlagos töltöttségi szintet érhetnek el, emellett pedig megvitatták a fosszilis energiahordozókhoz és a nukleáris energiához köthető kérdéseket is.
Könyvajánló
-
A globális gazdaság mint fegyver – Edward Fishman: Chokepoints
A globalizáció évtizedeken keresztül arra az elképzelésre épült, hogy a gazdasági összekapcsoltság kölcsönös előnyöket teremt, és ezáltal mérsékli az államok közötti konfliktusok esélyét. Edward Fishman Chokepoints – How Economic Warfare is Changing the World című könyve azt mutatja be, hogyan fordult részben a visszájára ez a logika: a világgazdaságot összekötő pénzügyi, technológiai és kereskedelmi hálózatok egyben olyan stratégiai függőségeket is létrehoztak, amelyek ma már a nagyhatalmi versengés eszközeivé váltak.
Fishman központi fogalma a „chokepoint”, vagyis a stratégiai szűk keresztmetszet. Ilyen lehet egy pénzügyi rendszer, a fejlett félvezetők gyártásához szükséges technológia vagy egy kritikus energia- és nyersanyag-ellátási lánc. Aki ezek felett kellő ellenőrzéssel rendelkezik, az anélkül is jelentős nyomást gyakorolhat más államokra, hogy hagyományos katonai erőt alkalmazna. A szankciók, exportkorlátozások, pénzügyi tilalmak és más gazdasági eszközök így a 21. századi geopolitika meghatározó fegyvereivé váltak. A könyv egyik legnagyobb erőssége, hogy Fishman nem pusztán elméleti szinten beszél a gazdasági hadviselésről. Belülről ismeri azt az intézményi környezetet, amelyben ezek az eszközök kialakultak. Irán nukleáris programjától Oroszország 2014-es, majd 2022-es ukrajnai agresszióján keresztül az Egyesült Államok és Kína technológiai versengéséig végigköveti, hogyan tanulta meg Washington egyre tudatosabban saját pénzügyi és technológiai fölényét külpolitikai eszközként használni.
A Chokepoints ugyanakkor nem egyszerűen az amerikai gazdasági hatalom története. Fishman arra a paradoxonra is rámutat, hogy minél gyakrabban használják fegyverként a globális gazdaság kulcsfontosságú csomópontjait, annál erősebbé válik más államok ösztönzése arra, hogy csökkentsék az ezektől való függőségüket. Oroszország, Kína és más országok alternatív pénzügyi rendszereket, ellátási láncokat és technológiai kapacitásokat igyekeznek kiépíteni, ami hosszabb távon a világgazdaság további fragmentációjához vezethet. A gazdasági összekapcsoltság így egyszerre marad a jólét forrása és válik stratégiai sebezhetőséggé. Fishman könyve ezért azoknak is hasznos olvasmány, akiket elsősorban nem a szankciópolitika technikai részletei érdekelnek. A Chokepoints sokkal tágabb kérdésre keresi a választ: hogyan változik meg a hatalom természete egy olyan világban, ahol egy ország pénzügyi rendszerhez, technológiához, energiához vagy kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférésének korlátozása adott esetben hasonlóan komoly stratégiai következményekkel járhat, mint a hagyományos katonai nyomásgyakorlás? Éppen ezért a könyv különösen ajánlott mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni a nagyhatalmi versengés, a gazdasági biztonság és a globalizáció átalakulása közötti egyre szorosabb kapcsolatot.
-
Más szabályok szerint játszani – Holch Gábor: Pandapóker
Kínáról ma már nehéz pusztán egy távoli gazdasági nagyhatalomként beszélni. A kínai vállalatok, beruházások és technológiák egyre szorosabban kapcsolódnak az európai gazdasághoz, miközben a velük való együttműködés mögött sokszor egészen más üzleti, kommunikációs és kulturális logika húzódik meg, mint amihez Európában hozzászoktunk. Holch Gábor Pandapóker – A Kínával üzletelők kézikönyve című könyve ennek a különbségnek a megértéséhez kínál gyakorlati útmutatót. A 2026-ban megjelent kötet több mint húsz év kelet-nyugati vezetési tanácsadói tapasztalatára épül.
A címben szereplő „pandapóker” jól megragadja a könyv alapgondolatát: a kínai üzleti környezetben nem feltétlenül ugyanazok a szabályok, gesztusok és kommunikációs minták érvényesülnek, amelyeket egy európai tárgyaló természetesnek vesz. Amit kívülről időhúzásnak, bizonytalanságnak vagy szervezetlenségnek látunk, annak sok esetben saját stratégiai és kulturális logikája van. Holch valós tárgyalási helyzeteken, üzleti konfliktusokon, sikereken és kudarcokon keresztül mutatja be, milyen következményekkel járhat, ha a felek ugyanazokat a mondatokat és gesztusokat egészen eltérően értelmezik. A kötet egyik legérdekesebb rétege ezért valójában nem is kizárólag Kínáról, hanem a kultúrák közötti kommunikációról szól. A kínai társadalom a magasabb kontextusú kultúrák közé tartozik, ahol a jelentés jelentős részét nem feltétlenül a kimondott szavak, hanem a hanghordozás, a testbeszéd, a helyzet és az implicit üzenetek hordozzák. Egy nyugati tárgyaló számára ezért különösen fontos lehet annak felismerése, hogy egy látszólag egyértelmű válasz mögött milyen ki nem mondott szándékok húzódnak meg.
A Pandapóker elsősorban azoknak ajánlható, akik üzleti, diplomáciai vagy szakmai kapcsolatba kerülnek Kínával, de azok számára is izgalmas olvasmány, akik szeretnék jobban megérteni a világ egyik legfontosabb gazdasági szereplőjének gondolkodását a megszokott, leegyszerűsített értelmezéseken túl.
Érdekességek
1. Az Öböl-államok vezetik a munkaképes korú népesség rangsorát
A 2025-ös adatok alapján Katarban a legmagasabb a munkaképes korú, vagyis a 15 és 64 év közötti népesség aránya, 83,3 százalékkal, amelyet az Egyesült Arab Emírségek követ 82 százalékkal. A rangsorban különösen erős az Öböl térségének jelenléte: a top 15 ország közül hat az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagja. Ennek egyik fő oka a nagy létszámú külföldi munkavállalói réteg. Az Öbölön kívül a Maldív-szigetek áll a legelőkelőbb helyen 75,6 százalékkal, míg Szingapúr szorosan követi 75,2 százalékkal. Fontos ugyanakkor, hogy a munkaképes korú népesség magas aránya önmagában nem jelent magas foglalkoztatottságot.
2. Észak-Amerika az egyetlen régió, ahol nőtt a külföldi beruházások száma
2026 tavaszán jelentősen visszaesett a globális zöldmezős külföldi működőtőke-befektetések száma: március és május között világszerte 17,5 százalékkal kevesebb új projektet jelentettek be, mint egy évvel korábban. Észak-Amerika volt az egyetlen régió, ahol növekedést mértek. A legnagyobb visszaesést a Közel-Kelet szenvedte el: az új projektek száma 67,1 százalékkal, 580-ról 191-re zuhant. Európában is csökkent a bejelentett zöldmezős beruházási projektek száma. Az adatok arra utalnak, hogy a geopolitikai bizonytalanság és a romló üzleti bizalom 2026 első felében szinte minden régióban visszafogta a határokon átnyúló beruházásokat.
A szerzőről
Alapító - Politikai tanácsadó, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
Benkő-Kovács Blanka végzett nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő.