Heti Eurázsia Körkép – 28. hét
Alapító - Politikai tanácsadó, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
A hét legfontosabb fejleményei Eurázsiából – válogatott hírek, szemlék és összefüggések.
Hírtérkép
Az iraki Nedzsef városában rendkívüli biztonsági intézkedések mellett vonultak fel az emberek, hogy megemlékezzenek Ali Hámeneiről. A várost iráni és iraki zászlók, valamint az elhunyt portréi díszítették, miközben tömegek gyűltek össze, hogy végső búcsút vegyenek tőle. A koporsót szállító menet Nedzsef több fontos pontján haladt keresztül, majd elérte Ali imám sírhelyét, ahol hivatalos búcsúszertartást és gyászimát tartottak. A szertartáson magas rangú síita vallási vezetők, köztük a legfőbb, Ali asz-Szisztáni és családtagjai is részt vettek. A menet ezt követően Kerbelába indult, de Hámenei végső nyughelye a kelet-iráni Meshed városa lesz. Ez volt az elmúlt évek egyik legnagyobb gyászszertartása Irakban.
Új lendületet kaphat a Középső Folyosó (máshol: Transz-Kaszpi Közlekedési Folyosó) fejlesztése – az Európai Unió bejelentette az EU Connectivity Agenda Platform létrehozását. A fegyveres konfliktusok egyre inkább veszélyeztetik a hagyományos kereskedelmi útvonalakat – ennek kapcsán az EU bővítésért felelős biztosa, Marta Kos úgy fogalmazott, hogy „megbízható kereskedelmi útvonalakra van szükség, és a Középső Folyosó pontosan ezt kínálja”. Szerinte az útvonalon bonyolódó kereskedelem a következő 15 évben akár ötszörösére is növekedhet.
Az új kezdeményezés célja az Európai Unió és a Kaszpi-térség közötti beruházások, valamint a kereskedelmi együttműködés hatékonyabb előmozdítása. A kezdeményezés 2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a Középső Folyosó menti infrastruktúra fejlesztésére, emellett elősegíti az érintett régiók állami és piaci szereplői közötti együttműködést.
Július 1-jén Bakuban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Marta Kos az azerbajdzsáni elnökkel, Ilham Aliyevvel folytatott tárgyalásokat. A találkozón 200 millió eurós támogatást jelentettek be Azerbajdzsán fizikai és digitális infrastruktúrájának fejlesztésére. A Global Gateway kezdeményezés keretében biztosított forrás az EU-Azerbajdzsán Konnektivitási Partnerséget támogatja, amelynek célja, hogy Azerbajdzsánt szorosabban bekapcsolja az uniós Connectivity Agenda Platformba. A beruházások elsősorban a Középső Folyosó menti közúti és kikötői infrastruktúra fejlesztését szolgálják, ezzel javítva a Kaszpi-térség és Európa közötti kereskedelmi összeköttetéseket. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság bejelentette a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) további fejlesztésének finanszírozását is. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 1,1 milliárd eurós keretéből Moldova és Ukrajna infrastruktúrájának korszerűsítésére is jut forrás, elősegítve a két ország fokozatos integrációját a TEN-T hálózatba. A beruházások célja egyebek mellett a még meglévő, eltérő nyomtávú vasúti infrastruktúra korszerűsítése, valamint a Középső Folyosó és az európai közlekedési hálózat közötti kapcsolat erősítése.
Az Egyesült Államok és Irán közötti harcok újabb eszkalációja nyomán csütörtökre a jelentések szerint csaknem teljesen megbénult a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban. A fennakadások következtében több száz hajó kényszerült várakozásra a Hormuzi-szoros térségében, fedélzetükön mintegy 6 000 tengerésszel, miközben a Perzsa-öböl menti államok fokozták biztonsági készültségüket felkészülve az esetleges további támadásokra.
Az ENSZ hétfőn közzétett sajtóközleménye szerint a határátkelők folyamatos korlátozása továbbra is akadályozza a létfontosságú segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe, miközben egyre nagyobb az aggodalom az ott, valamint a Ciszjordániában élő gyermekek helyzete miatt. Júniusban kevesebb mint 42 ezer raklapnyi humanitárius segély jutott be a Gázai övezetbe. Bár a szállítmányok jelentős része előzetes jóváhagyást kapott, a Kerem Shalom átkelőn a múlt héten az Egyiptomból érkező segélyeknek mindössze 42, az izraeli Asdód kikötőjéből érkezőknek pedig 65 százalékát tudták kirakodni.
A gyermekek helyzete a legsúlyosabb. A szervezet szerint a háború több mint ezer napja alatt több mint hatvanezer gyermek vesztette életét, milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, miközben alapvető élelmiszer-, egészségügyi és szociális ellátás, valamint védelem nélkül maradtak. Az ENSZ továbbra is a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan betartását, valamint a jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását sürgeti.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a Csendes-óceán délnyugati térsége egyre súlyosabb éghajlati kockázatokkal néz szembe. A 2025-ös év a második legmelegebb volt a régióban a mérések kezdete óta: az óceánok tovább melegedtek, emelkedett a tengerszint, gyakoribbá és intenzívebbé váltak a tengeri hőhullámok, miközben fokozódott az óceánok savasodása.
A jelentés szerint a térség utolsó trópusi gleccsere – az indonéziai Új-Guinea nyugati részén – akár már 2026 végére teljesen eltűnhet. A gleccser jégborítása mára az 1988-ban mért kiterjedés mindössze két százalékára zsugorodott.
A tengerszint 1999 és 2025 között évente átlagosan 3,7 milliméterrel emelkedett a régióban, különösen Ausztrália keleti partvidéke és Új-Zéland között. A felmelegedő tengerek súlyos károkat okoznak a korallzátonyokban és a tengeri ökoszisztémákban, veszélyeztetve a halászatot, az akvakultúrát, a turizmust és a part menti közösségek megélhetését.
Afganisztán továbbra is a világ egyik legsúlyosabb menekültügyi válságával küzd. A válságot a mélyszegénység, a visszatérő természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai, valamint a csak a tavalyi évben több mint 2,9 millió hazatérő afgán reintegrációjának kihívásai egyaránt súlyosbítják. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerint a lakosság 74 százaléka, mintegy 29 millió ember, nem tudja biztosítani alapvető szükségleteit. A szervezet hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtás mellett hosszú távú fejlesztési programokra is szükség van. Északkelet-Afganisztánban már megkezdődtek olyan programok, amelyek aknamentesítést, kisebb infrastrukturális beruházásokat és tartós lakhatási megoldásokat biztosítanak a visszatérők és a belső menekültek számára. Az UNHCR emellett arra számít, hogy 2026-ban több mint 570 ezer afgán szorul majd nemzetközi áttelepítésre, ezért a szervezet az oktatási, munkavállalási és családegyesítési lehetőségek bővítését sürgeti.
Az ország 2030-tól évi 2-5 GW zöld villamos energiát kíván Európába szállítani a Transzkaszpi Zöldenergia-folyosón keresztül. A Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal közösen fejlesztett projekt a Kaszpi- és a Fekete-tenger alatt futó nagyfeszültségű kábeleken keresztül kötné össze Közép-Ázsiát Európával, többek között Magyarországot is érintve. A tervek szerint Üzbegisztán 2030-ra 35 GW megújulóenergia-kapacitással rendelkezik majd, amely lehetővé teszi a hazai igényeket meghaladó villamosenergia-termelés exportját.
A Világbank legfrissebb adatai szerint ma már csupán 60 országban él a lakosság többsége vidéki térségekben. Ezek közel kétharmada a szubszaharai Afrikában található, míg Afrikán kívül elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Óceániában maradtak fenn többségében vidéki társadalmak. A világ népessége az elmúlt évtizedekben gyors ütemben urbanizálódott: míg 1960-ban a lakosság mintegy kétharmada vidéken élt, mára ez az arány 43 százalékra csökkent. A folyamatot elsősorban az iparosodás, a városokban koncentrálódó munkalehetőségek, valamint az oktatási, egészségügyi és infrastrukturális szolgáltatások fejlődése hajtotta. Az urbanizáció különösen Kelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten gyorsult fel az elmúlt évtizedekben.
A NATO ankarai csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a kollektív védelem elve mellett, hangsúlyozva, hogy Oroszország továbbra is hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára. A szövetség ezért fokozza védelmi beruházásait: az európai tagállamok és Kanada 2025-ben több mint 139 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat, Ankarában pedig további 50 milliárd dollárnyi új beszerzést jelentettek be. A nyilatkozat kiemeli a NATO katonai képességeinek fejlesztését – többek között a lég- és rakétavédelem, a drónrendszerek, a mesterséges intelligencia és a kiberképességek területén –, valamint azt, hogy az európai szövetségesek és Kanada egyre nagyobb szerepet vállalnak a közös védelemben. A tagállamok megerősítették Ukrajna támogatását is: 2026-ra 70 milliárd euró értékű katonai felszerelést, kiképzést és egyéb biztonsági segítségnyújtást ígértek, és jelezték, hogy 2027-ben is legalább hasonló szintű támogatást kívánnak biztosítani. A zárónyilatkozat emellett ismét leszögezi, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, valamint felszólítja Teheránt a Hormuzi-szoros hajózási szabadságának tiszteletben tartására.
Az Al Jazeera arab nyelvű oldala a Foreign Policy elemzését idézi, amely szerint az iráni tengeri aknák ismét ráirányították a figyelmet arra, milyen súlyos veszélyt jelenthetnek a globális kereskedelemre. A cikk szerint Irán a Hormuzi-szorosban elhelyezett aknákkal jelentősen akadályozta az olajszállítást, ami a világ olajkereskedelmének egy részét érintette, különösen Kínát és az Egyesült Államokat. Az elemzés kiemeli, hogy a tengeri aknák használatát jelenleg nem szabályozzák olyan nemzetközi egyezmények, mint a nukleáris vagy rakétafegyvereket, ami miatt egy új nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására van szükség. A cikk arra is rámutat, hogy Irán maga sem biztos, hogy képes pontosan nyomon követni vagy eltávolítani az összes telepített aknát, ami tovább nehezítheti a hajózás helyreállítását és veszélyeztetheti a világgazdaság stabilitását.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter visszautasította Donald Trump kijelentését, miszerint országa várhatóan kivonja csapatait Dél-Libanonból. Kac hangsúlyozta, hogy Izrael nem kért engedélyt sem a bevonulásra, sem a térségben maradásra, és addig tartja fenn katonai jelenlétét, amíg a Hezbollah fegyveres fenyegetést jelent az ország északi lakosságára. Benjamin Netanjahu miniszterelnök álláspontját is megerősítette, miszerint a biztonsági övezet fenntartása szükséges a Hezbollah lefegyverzéséig. Trump ezzel szemben egy NATO-csúcstalálkozón azt mondta, hogy szerinte Izrael a Libanonnal kötött megállapodás alapján idővel kivonul. Bár a két ország június végén amerikai közvetítéssel biztonsági megállapodást kötött, Izrael továbbra sem tartja időszerűnek a teljes visszavonulást.
Bahrein fegyveres erőinek vezetése közölte, hogy a légvédelem csütörtök reggel több iráni rakétát és drónt fogott el és semmisített meg, amelyek a királyságot vették célba. A hivatalos közlemény szerint minden katonai egység a legmagasabb készültségi fokozatban működik, és készen áll az ország védelmére. A vezetés Iránt szervezett, ellenséges támadásokkal vádolta, amelyek civileket és polgári létesítményeket is veszélyeztettek. A lakosságot felszólították, hogy ne közelítsenek meg gyanús tárgyakat vagy esetleges robbanóanyag-maradványokat, hanem haladéktalanul jelentsék azokat a hatóságoknak. Bahrein emellett hangsúlyozta, hogy a civilek elleni rakéta- és dróntámadások sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és méltatta a védelmi erők gyors reagálását.
Június végén széles körű letartóztatási hullám zajlott az iraki főváros, Bagdad szigorúan őrzött Zöld Zónájában. A terrorellenes egységek bírósági végzések alapján több tucat magas rangú tisztviselőt, politikust és parlamenti képviselőt vettek őrizetbe, akiket jelentős pénzügyi és hivatali korrupcióval, valamint befolyással való visszaéléssel gyanúsítanak. A letartóztatások nem csupán a Zöld Zónára korlátozódtak, hanem Bagdad más részeire és több iraki tartományra is kiterjedtek. A hatóságok szerint ez egy szélesebb körű korrupcióellenes kampány kezdete, amelynek során több százmillió dolláros visszaéléseket vizsgálnak. Az akciók hátterében részben a májusban letartóztatott volt olajügyi miniszterhelyettes vallomásai állnak, aki állítólag magas rangú törvényhozási és végrehajtó hatalmi szereplőkkel működött együtt korrupciós ügyekben. Ezek az események összhangban állnak a két hónapja hivatalba lépett új iraki miniszterelnök, Ali az-Zaidi ígéretével, miszerint határozott fellépést indít az évtizedek óta súlyos problémát jelentő korrupció és rossz államigazgatás ellen.
Egy friss elemzés szerint a mesterséges intelligencia (MI) Egyiptomban várhatóan nem tömeges munkahely-megszűnést, hanem a munkakörök fokozatos átalakulását hozza. A Világbank adatai alapján az országban évente mintegy 1,3 millió fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben csak körülbelül 500 ezer új állás jön létre, ezért különösen fontos kérdés, hogy az MI inkább veszélyt vagy lehetőséget jelent-e. A szakértők szerint a korábbi technológiai forradalmakhoz hasonlóan ugyan egyes munkakörök visszaszorulnak, de új szakmák és iparágak is megjelennek, miközben jelentősen nő a termelékenység. A leginkább veszélyeztetettek az adminisztratív és irodai állások, ahol a rutinfeladatok több mint fele automatizálható, míg a fizikai, mezőgazdasági, kézműves és személyes gondoskodást igénylő munkák egyelőre jóval ellenállóbbak. A jogi, informatikai és mérnöki szakmákban nem teljes kiváltás, hanem a feladatok átrendeződése várható. A szakemberek egyre inkább az MI-rendszerek felügyeletére és irányítására koncentrálnak majd. Egyiptom számára a legnagyobb kihívás a munkaerő átképzése és az új készségek fejlesztése lesz, hogy az ország ki tudja használni a mesterséges intelligencia nyújtotta gazdasági lehetőségeket.
Törökország és Irak a végső egyeztetéseket folytatja egy új, egy évre szóló megállapodásról, amely biztosítaná a Kirkuk–Ceyhan kőolajvezeték működésének folytonosságát. Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter szerint a szerződést várhatóan a következő napokban írják alá, így az iraki nyersolaj szállítása zavartalanul folytatódhat a törökországi Ceyhan kikötőjébe. A bejelentéssel egy időben Bagdadban magas szintű tárgyalásokat tartottak az olaj, földgáz- és csővezeték-infrastruktúra fejlesztéséről. A felek megállapodtak abban is, hogy folytatják a műszaki egyeztetéseket a vezeték exportkapacitásának növeléséről, valamint új beruházási lehetőségeket vizsgálnak, amelyek révén török vállalatok is részt vehetnek Irak stratégiai jelentőségű energiaipari projektjeiben. A tárgyalások mindkét ország részéről magas rangú kormányzati és energetikai vezetők részvételével zajlottak, ami jelzi az együttműködés gazdasági jelentőségét.
Radaron
Az Oxford Institute for Energy Studies (OIES) szerint az oroszországi Roszatom jelentősége az elmúlt években látványosan megnőtt. Miközben a Gazprom európai pozíciója az ukrajnai háborút követően jelentősen meggyengült, a Roszatom tovább bővítette nemzetközi jelenlétét, és ma már nemcsak atomreaktorokat épít, hanem a teljes nukleáris üzemanyagciklust lefedő szolgáltatásokat kínál, ami évtizedekre szóló stratégiai kapcsolatokat alakít ki a partnerországokkal. Az orosz állam emellett rendkívül kedvezményes hitelekkel támogatja a projekteket, amelyek gyakran a beruházási költségek 85-100 százalékát fedezik. Ez különösen vonzóvá teszi az ajánlatot a fejlődő országok számára.
A Roszatom jelenleg a világ vezető atomerőmű-építő vállalata: a világszerte épülő 63 reaktor közel felét orosz vállalat kivitelezi (2025-ös adatok alapján). A legfontosabb projektek között szerepel Egyiptom, Törökország, Irán, India, Kína, Magyarország (Paks II.), valamint Üzbegisztán, ahol a világ első exportpiacra szánt kis moduláris reaktorának (SMR) megvalósítására készülnek. Az OIES elemzése kiemeli, hogy a Roszatom különösen aktív a Globális Délen. A vállalat az ukrajnai háború óta mintegy húsz együttműködési megállapodást kötött Afrikában, nyolcat Latin-Amerikában, valamint öt-öt megállapodást a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. Az elemzés szerint ugyanakkor a Roszatom előtt komoly kihívások is állnak. Egyre több európai ország vizsgálja az orosz nukleáris üzemanyagtól való függőség csökkentésének lehetőségét, hiszen az EU célja, hogy 2028-ig teljesen megszüntesse az orosz energiaimportot.
A Caspian Policy Center (CPC) friss elemzése szerint az idei El Niño-jelenség tovább fokozhatja a már most is súlyos éghajlati kihívásokat Közép-Ázsiában. A régiót az elmúlt években egyre gyakoribb hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, gleccserolvadás és elsivatagosodás sújtották. Közép-Ázsia ráadásul gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Üzbegisztán átlaghőmérséklete már 1,6 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest, miközben a régióban az évszázad végére akár 6,5 fokos felmelegedés sem kizárt. Kazahsztánban és Üzbegisztánban idén nyáron helyenként 45-47 Celsius-fokos hőmérsékletekre számítanak, ami tovább növeli a vízhiány veszélyét és az egészségügyi kockázatokat. Bár az El Niño átmenetileg több csapadékot hozhat a térségbe, ez egyáltalán nem jelent megoldást, sőt.
A csapadék egyre szélsőségesebb formában érkezik: hosszabb száraz időszakokat rövid idő alatt lehulló, özönvízszerű esőzések váltanak, amelyek egyszerre okoznak árvizeket és fokozzák az aszályok hatásait. A régió legnagyobb hosszú távú kihívása a gleccserek gyors olvadása. Bár a fokozódó gleccserolvadás jelenleg még növeli a folyók vízhozamát, ez csupán átmeneti jelenség: a folyamat várhatóan 2035 és 2055 között éri el a csúcspontját, ezt követően pedig tartós vízhiány alakulhat ki. A vízbiztonsági problémákat tovább súlyosbítják a határokon átnyúló vízhasználati konfliktusok.
A régió ellenállóképességének növeléséhez elengedhetetlen a vízgazdálkodási együttműködés erősítése, az öntözési infrastruktúra korszerűsítése és a kibocsátások csökkentése. Afganisztán bevonása nélkül ugyanakkor nem alakítható ki fenntartható vízmegosztási rendszer.
Könyvajánló
Tárik Meszár: 7 hazugság az arab világról
Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő és arabista új könyvében az arab világgal kapcsolatos leggyakoribb sztereotípiákat és félreértéseket veszi górcső alá. A kötet hét olyan állítást jár körül, amelyek gyakran jelennek meg a médiában vagy a hétköznapi beszélgetésekben, mégis leegyszerűsítik, adott esetben megbélyegzik egy rendkívül sokszínű régió valóságát. Példának okáért a térséget sok esetben a háborúkkal azonosítják, holott az arab államok többségében nincs aktív fegyveres konfliktus.
Emellett a nyugati világ hajlamos egy tömbként kezelni a régiót, de nem vesz tudomást arról, hogy az ott lévő országok milyen mértékben térnek el egymástól. Az arab nők helyzete pedig gyakran képezi vita tárgyát, és sokszor az elnyomásukat hangsúlyozzák ki, miközben elfelejtik megemlíteni, hogy milyen nagy horderejű átalakulások zajlanak a jogaik és lehetőségeik kibővítése terén. Mindezek mellett a vallási sokszínűség, az olajfüggőség vagy az arab–zsidó viszony kérdése központi szerepet kap a kötetben, továbbá külön fejezet foglalkozik azzal a káros általánosítással is, amely az arabokat a terrorizmussal azonosítja.
A szerző történelmi példákon (pl. iszlám aranykora, Oszmán Birodalom időszaka, gyarmatosítás kora), aktuális politikai folyamatokon és társadalmi változásokon keresztül mutatja meg (pl. szaúdi reformok), hogy mennyire eltérőek az egyes arab országok. Szó esik a gazdasági struktúra átszabásáról is, amely folyamat már évtizedek óta zajlik, és a valóságban azt jelenti, hogy egyes országokban (pl. az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban vagy Szaúd-Arábiában) egyre inkább a kőolajfüggő gazdasági modell fokozatos átalakítása, valamint a nem olajalapú szektorok – például a turizmus, a technológia és a pénzügyi szolgáltatások – megerősítése zajlik.
A könyv nem idealizálni akarja az arab világot, hanem fontos célja, hogy árnyaltabb képet közvetítsen róla. Közérthető stílusban próbál közelebb vinni egy olyan térséghez, amelyről sokan markáns véleménnyel rendelkeznek, miközben viszonylag keveset tudnak róla.
A 7 hazugság az arab világról elsősorban azoknak lehet érdekes olvasmány, akik a közhelyeken túl szeretnék jobban megérteni a mai Közel-Kelet társadalmi és politikai valóságát.
Kiadó: Dream Vision 47
Oldalszám: 173
A szerzőről
Alapító - Politikai tanácsadó, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
Benkő-Kovács Blanka az Energiaügyi Minisztérium politikai tanácsadója, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő, akinek kutatási területe Közép-Ázsia, Irán és Afganisztán, valamint az éghajlati kockázatok és az energiapolitika összefüggései.
Kapcsolódó összefoglalók
Meghalt az ajatollah - de mégis milyen következményekkel jár mindez?
Háború Iránért, nem Irán ellen - olvassuk a hangzatos közösségi posztokat, szalagcímeket. De mit is jelent mindez? Február 28-án, az Izrael és Amerika által közösen végrehajtott katonai műveletben életét vesztette az ajatollah, Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője.
Látszólagos stabilitás? – Mit árul el az ENSZ jelentése a tálib rendszerről
2025 decemberében tették közzé az afganisztáni Monitoring Team legújabb jelentését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazása alapján működő szakértői csoport az ország biztonsági és politikai helyzetét, a tálib kormányzat működését, valamint az Afganisztánból kiinduló, a regionális stabilitást érintő kockázatokat értékeli.